Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
KELEMEN ISTVÁN A KAPUVÁRI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI AZ 1840-ES ÉVEKBEN 67 GyEL PL Can. Vis. vol. 66. 74. p. 68 GyEL PL Can. Vis. vol. 66. 90. p. 69 Valószínűleg azonos azzal a Nagy Józseffel, aki Peresztegen volt segédtanító (1832/33 és 1834/35). 70 GyEL PL Can. Vis. vol. 66. 24. p. 71 GyEL PL Can. Vis. vol. 66. 203. p. 72 Kapuvár 1840/41,1841/42,1845/46. 73 ELGY. Iskolai Levéltár, I. sorozat, 5. tétel. Felügyelői iratok. XX. doboz. Kapuvár. 1847. február 14. 74 Az ostyasütés sekrestyés és templomszolga alkalmazása esetén is gyakran a mester kötelessége maradt. 75 Introductio. A szülő nőnek és az esküvő után az új asszonynak a templomba való bevezetése. 76 Szerződés, Babót. 77 Páli, Vág, Veszkény, Szárföld és Osli. Utóbbi három községben a harangozói és a toronyóra-kezelői feladatot önállónak tekintették, nem a kántori hivatal részének. A többi településen a juttatás jogcímei nem határolhatok el egyértelműen. 78 Nagyságát holdban vagy mérőben határozták meg. 1 mérős volt a szántóföld, amelybe 1 mérő gabonát lehetett vetni. Általában 1 mérő szántóföld = 0,5 hold (600 négyszögöl). (Bogdán 1990) 79 1 kaszás (kaszaalja, falcastrum) rét: amit 1 kaszával 1 nap alatt le lehet kaszálni. 80 A káposztás nagysága: Páliban 90 négyszögöl, Szárföldön V4 mérő. 81 Az a széna, amit az évben először kaszálnak. 82 Megjegyzések. A (?)-es adatok bizonytalanok. Gartán a gabonamennyiségben szerepel a harangozó kenyér helyett adott rozs is. Tótkeresztúron a 15 ft 54 kr-ban szerepel a harangozó kenyerek értéke is. Termőföldek: Bogyoszlón a tanítói hivatalhoz 4 hold szántóföld és 1 kaszás rét, a jegyzőihez 2 hold föld és 1 kaszás rét járt. Mihályiban 1 hold szántóföld alapítványi eredetű. Páliban a tanítósághoz 1 1/2 hold szántó, a kántorsághoz 4 1/2 hold szántó és 7 hold legelő, a jegyzőséghez 7 hold legelő járt. A vági mester kántorként és jegyzőként egyaránt 6-6 hold legelőt bírt. Veszkényben és Szárföldön akkora mértékű legeltetési jog illette meg, mint egy féltelkes jobbágyot, Tamásiban pedig amennyire a házához szükséges marha tartására szüksége volt. 83 Vanyó 1928, 70. Nevezték házi adománynak (praestatio domalis) is. 84 A pozsonyi köböl (cubulus), később mérő (metreta) mint szárazűrmérték 53,72 1. Negyede volt a quartale (fertály, meszely). Tájékoztatásul: a szerződések szerint 1846-1847-ben 1 mérő búza 1 ft 12 kr-ba, 1 mérő rozs 48 kr-ba került. 85 A tanító javadalmazásáról szóló részben - ha külön nem jelezzük - minden esetben pengőforintot és pengőkrajcárt kell érteni. 1 pengőforint (ezüstforint) = 60 pengőkrajcár (ezüstkrajcár). 1 pengőforint = 2,5 váltóforint (papír) = 150 váltókrajcár. A továbbiakban: forint = ft, krajcár = kr. 86 Az 1829. évi Canonica VisitaCióban a következő kifejezések szerepelnek: a singulis in distincto рапе existentibus (Vág), si mensa separata/distincta vivunt (Tótkeresztúr, Németi), a singulo thoro ad mensam separato (Mihályi), in distincto pane vivente (Jobaháza). A szerződések Beledben, Gartán, Hövejen, Kapuváron, Kecölben, Osliban, Páliban, Szárföldön és Veszkényben nem tartalmazzák a „magánkenyéren lévő” megkülönböztetést. 87 Vágón csak az évi teljes összeg szerepel. 88 Himodon nem „házaspár”, hanem „minden magánkenyéren élő” szerepel. 89 Rendelet 73. §. A szerződés csak Babóton, Hövejen, Kecölben Páliban, Szárföldön és Veszkényben említi meg kifejezetten, hogy a tandíjat a közpénztárból fizetik. 90 Jobaházán, Németiben és Tótkeresztúron a tandíj a fapénzzel együtt értendő. 91 Tájékoztatásul: a szerződések szerint 1846-ban 1 szekér széna ára Kapuváron 2 ft 12 kr, Vágón 1847- ben 3 ft volt. 92 Tájékoztatásul: 1 öl tűzifa Bogyoszlón (1847) 3 ft, Kisfaludon, Mihályiban és Páliban 2 ft, Vágón 2 ft 40 kr, Veszkényben (1846) 3 ft 36 kr. Gartán (1846) 1 szekér tűzifa 1 ft-ba került. 123
