Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - Tanai Péter: Dudáról és dudásokról. Forrásközlések a Xántus János Múzeum Néprajzi Hangtárából
ARRABONA 2010.48/ 1. TANULMÁNYOK XJM.NH.49.70 Rábapordány, 1970, április 7. Adatközlő: Makkos János, 81 éves Gyűjtők: ? és Várainé Bíró Ibolya Ak.: Ne sírjatok öreglányok Úgy is ráncos a pofátok... Aztán a dudát nyomta... Csípd meg bogár a seggit Vöröshangya a pöckit... E’ vó’t az egész nóta. Vó’tunk vagy ötön hatan. Egész reggelig dudán mulattunk. Az öreg utóbb má’ bevágta a dudát az ágy alá, még is ú’ szó’t mint a rosseb. XJM.NH.56.71 Kisbodak 1971. augusztus 6. Adatközlő: ? Gyűjtők: ? és Várainé Bíró Ibolya Ak.: Fogadtunk dudást előre... Még dudás vó’t, még hármonikázni nem vó’t akkor. Dudás vó’t. Akkor hetfin kedden aztá’ dudát... De biza egyszer jó’ kikaptunk ám. Gy.: No? Ak.: Nem engedte meg a tanító, hogy odamehessünk. Hatodik osztályos vó’tam ippen. Egy legíny tanítónk vó’t... Aztá’ a hatodik osztályos lányoknak ki köllött má’ az iskolát takarítanyi, meg a szobáját... Nekünk meg azt parancsú’ta, vágjunk fát. Há’ jó’ van, vágtuk mink a fát... Egyszer csak az egyik leány azt mondja... Az is ott vó’t takarítani... A tanító elment ám valahova. Úúú... De hama vágtunk sok fát. No, el a dudáshó’ táncú’ni! Kedden gyött a tanító... Hejj! Mi a helyzet fiaim? Úgy futottunk ki... Hamvazó szerdán bementünk iskolába... Aljon fő’ aki volt a dudásházná’! Há’ negyvenötén vó’tunk... má’ úgy tudom öt nem á’t fő’. A többi mind. Gy.: És ez a dudásház hol volt a faluba, vagy melyik...? Ak.: Valamellik háznál.. Például legtöbbnyire itt, amind a kút van, a’ mellett való ház... Gy.: Családi ház? Ak.: Hogyne... Ahol... Leginkább amibe özvegyasszony vó’t. Hát, ugye az asz’ondta, hogy legyen tüzelője... Hát oda’tta. De amikor megfogadtuk a dudást, azután minden vasárnap este ott vó’t. Gy.: S az asszony akkor addig hátra ment? Vagy... Ak.: Ott vó’t benn a szobába... Igaz nem is vó’t több szobája, csak az az egy. Gy.: És akkor meddig mulattak? Ak.: Há’ tíz óráig vó’t szabad. Akkor odament két tizedes, azt megmondták tíz órakor, hogy vége van... Tíz órakor jött... Gyerekek! Haza minden! O’an szípen mentünk haza, min’ hogy ha cukor várt vó’na bennünket. 60
