Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - Tanai Péter: Dudáról és dudásokról. Forrásközlések a Xántus János Múzeum Néprajzi Hangtárából
ARRABONA 2010.48/1. TANULMÁNYOK Ezt aztán ahhol köllött járni... Az ember erre lépett kettőt, akkor ugrott megin, meg megin amarra, hát... valóságos testgyakorlat vó’t. Gy.: El tudná ezeket lépni odakint? Ak.: Nem... nem, mer a lábaim odavannak. Má’ nem tudok ilyeneket... Még-még a csárdást se tudom má’ lépni. Izülettyeim vannak oda, meg a idegek. Gy.: Na és milyenek voltak még a dudanóták? Hát mondta, hogy tetszik rájuk emlékezni. Ak.: Na há’ még: Aki dudás akar lennyi Pokolra kell annak mennyi Ott is azt köll néki fújni Hogy ű dudás akar lenni. A dudásnak gyöngy élete Gyó’cs pintülös felesége Én magam is dudás leszek Gyó’cs pintülös asszont veszek. Há, most olyan hirtelen eszembe jutottak-e. Pedig máskor, ha pé’zér kérték se tudtam vóna. Gy.: Ezek voltak? Van még ezeken kívül? Ak.: Hú, de mennyi de mennyi vó’t. Egyfelű ahugyan a dudás fújta... Ugye mikor telifújta a dudáját, akkor aztá’ eleresztette a sípját... akkor nem köllött neki hogy fújja, akkor csak billegette egyfelű, meg dalú’t hozzája. Gy.: Emlékszem, mondták itt a faluban, hogy a gyerekeknek is voltak báljaik. Ak.: Hogyne. Gyerekbálba is szokták a dudanótát, csak azok ugye nem tudták úgy. Gy.: Mikor rendezték ezeket a gyerekbálokat? Ak.: Farsangkor szokták. Gy.: Farsangkor? Ak.: Mindig farsangkor. Gy.: Kik szervezték meg? Ak.: Hát ügyi... ha a szülői... vagy a tanítói engedelemmel ment, akkor a tanító is bele szólt. De legtöbbször a nagyobb gyerekek szokták megszervezni. Sokszor volt, mikor mink iskolába jártunk... ugye, hát utána jó szigorúan megvoltunk büntetve, mer hát a tanítói engedelem nélkül mentünk bálba... gyerekbálba. Utána azt ott köllött maradnunk egy hétig a’ iskolába mindig, és akkor aztán mindig számíttanyi köllött. Akkor csinátuk a nagy egyszereggyet, meg-meg ilyen számadást... a’ vó’t a büntetís... mer hát bálbo vó’tunk. Gy.: És ezeken a gyerekbálokon is dudabálokon is ezeket játszották? Ak.: Akkor is... ezeket a dudanótákat. Csak há’ vó’t olyan tapintatos a izé... szóval ez a dudás... mer sokszor nagyon is trágár módra énekű’ték ezeket a dudanótákat. De mikor gyerek között, gyerekek között volt, hát akkor aztán volt olyan tapintatos, hogy ezeket az illendőbbeket... énekű’te. Gy.: Na most, hát... mivel ezek ilyen szép, régi szép dallamú nóták... ezek közül is nem emlékszik néhányra? Amik ha nem épp szalonképesek, de hát az nem baj... A dallamok miatt... Hallottam itt a Rácz Feri bácsitól, hogy volt egy ilyen is, hogy: Ó én édes jó dudásom... Ez hogy van? 46
