Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - Nagy Iván: A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében
ARRABONA 2010.48/1. TANULMÁNYOK törtökről jött. Szegényes háznál tartotta, nagyobb gyerekek szerződtették egy forintért és fél liter pálinkáért. Este kilenc órakor a nagyobb legények elzavarták őket és ők mulattak tovább a dudással 12/1346, Illésháza (Eliasovce) „Szokás: Farsangra az éjjeliőr Farkas Lajos Jókáról dudást hívott Illésházára. A dudás egy fiatalabb házas emberrel együtt járt házról-házra. A dudás a konyhában muzsikált egy nótát, ezalatt kísérője táncoltatta a háziasszonyt és énekelte a dudával: Csak azért is járom véle, hogy nyőjjön meg a kendere! (Tovább is volt, de elfelejtette). Akkor egyet ugrott, és kész. Farkas Lajos rokona: Pus János járt át Jókáról dudálni farsangban. Egyébként napszámos volt és néha aratott Pálffy Béla grófnál. Táncos kísérője Makacsek Vince (30 körüli), a huszárságtól szerelt le!’ 13/1421, Doborgaz (Dobrohosf) „Doborgazon lakott Nagy Sándor híres dudás, Pestre is elvitték dudálni. Napszámosember volt, 1940-ben halt meg. Dudabálokat csak Doborgazon tartott. Legények, fiatal házasok fogadták meg olyan házakhoz, ahol helyet adtak. Vacsorát is kapott. Akik odamentek, tetszés szerint adtak neki pálinkát, borovicskát és pénzt is. Télen este 8-12 között voltak a bálok!’ 14/1437, Vajka (Vojka nad Dunajom) „Mezzei János főpásztor neve napjáro megfogatta Cikhard Mihályt dudásnok — Mihályfárú. Mihályfai vót!” 15/1438, Vajka (Vojka nad Dunajom) „Mezzei János idevaló főpásztor (kondás és kint csordás, - egyesek szerint dudás is) tartott dudabálokat a közbirtokosság pásztorlakában (2 család lakta). 1940 táján halt meg, 70 éves korában. A névnapjára Mihály fáról fogadta meg Cikhard Mihály dudást. Bent a községi disznókhoz külön pásztor volt, a belső marhákhoz szintén. A régi bakter volt a sírásó és harangozó.” 16/1485, Sárosfa (Blatná na Ostrove) „Fejes Lajos (84) mondja: 1890 táján Lenor István (kb. 30) Lőgérpatonybóljárt Sárosfára dudálni. Igen jó dudás volt. Fejes maga Bitó (Bittó) Béni földesúrnál (2.200 magyar hold) számadó juhász volt. Mészáros Péter 1908-ban került oda bujtárnak, jól tudott dudálni. Fizetése: egy bárány husvétkor, ingyen koszt a számadónál és havonta pénz (találgatja hogy mennyi, talán 40 forint?). Dudáját maga csinálta kutyából, a sípokat nádból készítette. Leginkább télen dudált, de nyáron is kivitte a birkákhoz a dudáját. A szomszédos Budafára szokták megfogadni dudabálra 12-15 éves gyerekek 1 - 2 forintért és pálinkáért. Magánházaknál tartotta a dudabálokat!’ 17/1529,Szász, Sása „Szeredbe (Vágszeredán) így koledáltak ... Husvétkor.” 18/1531, Szász(Sása) „Idesapám dudás vót és észt a nótát mindig sokat dudáta.” 19/1532,Szász(Sása) ,JDudás volt az édesapja. Ján Plavi gajdos volt, aki Vágszeredán született 1850 körül. Árva gyerekként juhász lett Pusztafödémesen, a papi birtokon. Dudálni egy másik juhásztól tanult és egyformán jól tudta a verseket magyarul, szlovákul. Itt nősült és számadó juhásznak átkerült a győrmegyei Gönyüre egy másik 42
