Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - Nagy Iván: A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében
NAGY IVAN A DUDÁSHAGYOMÁNNYAL KAPCSOLATOS SZÖVEGES ADATOK... Csoport Szöveges adatok típusai Szöveges adatok sorszámai Mennyiség 1 Szöveges adatok a dudás helyzetéről a hagyományos falusi és városi közösségekben 1,4, 6, 9,10,11, 13, 14, 15, 16, 18, 21 12 2 Szöveges adatok a dudára járt táncokról 2, 3, 5, 7, 12 5 3 Szöveges adatok a dudáról, mint hangszerről 10, 16,19 3 4 Szöveges adatok a dudások interetnikus kapcsolatairól 19, 20, 22 3 5 Szöveges adatok a dudások játékmódjáról 8 1 6 Szöveges adatok a dudáshagyomány és a népszokások kapcsolatáról 1,12,17 2 Egy-egy adat természetesen több csoportba is besorolható. Megállapítható, hogy az első csoportba olyan adatok kerültek, amelyek megvilágították a dudások közösségben betöltött szerepét, szociális helyzetét. Egyértelműen látható, hogy a dudások a pásztorok, napszámosok közül kerültek ki. Az is kiderült, hogy mennyi pénzt kaptak egy-egy zenélési alkalomkor, vagy milyen szociális réteg fogadta meg őket. Ide tartoznak olyan témák is, melyek a dudások migrációjára, tanulási módszerei stb. vonatkoznak. A második csoportba olyan adatok kerültek, amelyek a tánccal, tánctípusokkal kapcsolatosak. A harmadik csoport információi részletes leírást adnak a dudáról, mint hangszerről. Megnevezik és leírják az alkatrészeit, sőt néha készítésük módjáról is beszámolnak. A negyedik csoport a dudások interetnikus kapcsolatairól szól. Kiderül, hogy gyakran magyar környezetben szlovák dudások játszottak, oly módon, hogy megtanulták a magyar szövegeket és dallamokat. Nagyon gyakran magyarul is és szlovákul is tudták ugyanannak a dallamnak a szövegét. Az ötödik csoport arról informál, hogy a dudás egy menetben nem csak egy dallamot játszott, hanem egymás után kötött több dallamot is. Ilyen jellegű adatok a felvételekből nem derülnek ki, mert a gyűjtők egyszerre csak egy dallamot vettek fel a fonográfhengerekre. Az utolsó csoport adatai a dudáshagyománynak a népszokások összetett rendszerében betöltött szerepéről szólnak. A dudás és dudazene alapvető része több kalendáris és közösségi vagy egyéb, az emberélet fordulóihoz köthető csallóközi szokásnak (karácsonyi, farsangi adománygyűjtés, lakodalom stb.) felel meg. Ebben az esetben, mint majdnem mindegyik elemnek, a dudásnak és a dudazenék is a mágikus funkciója ismerhető fel. Befejezésül megállapítható, hogy bár Szomjas-Schiffert dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges gyűjtése számszerűen nem túl nagy, de tudományos szempontból mégis igen jelentős. 39
