Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Adatok a kapuvári népviselet történetéhez. Varga Józsefné Sipőcz Terézia hagyatéki leltára (1880)

ARRABONA 2010.48/ 1.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

1 „F” monogram alatt ismeretlen szerző, Regélő 1840/7, 49-54.

2 A leltárba felvett főkötő értéke egy viseltes gyolcs ingével volt azonos. Az első pillangós fejkötőt a hagyomány szerint az 1880-as években Bendi Cili varró készítette a „bárónénak”. Mások szerint Lőrincz Örzse hozta divatba. Drágasága miatt rangjelző viseletkiegészítő volt, csak a nagygazdák feleségei hordták. (Horváth 1972, 76-77.)

3 A halotti anyakönyv bejegyzése szerint Sipőtz Terézia, Varga József neje hagymázban (tífusz) hunyt el, miután részesült a haldoklók szentségében. (ELGyPL, A kapuvári plébánia halotti anyakönyvei, VII. kötet, 33.)

4 Kapuváron a fiatalon elhunyt asszonyokat menyasszonyi ruhájukban temették el. A leltárban felsoroltak közül ez az öltözék a hozzá tartozó kiegészítő darabokkal következésképpen hiányzik.

5 Az eddig ismert hagyatéki leltárak felsoroltak ugyan viseleti darabokat, teljes ruhaleltár azonban ezidáig nem került elő. Múzeumi gyűjteménybe két alkalommal került a viselet utolsó, kivetkőzés előtti korszakát reprezentáló, teljesnek vélt kapuvári női ruhatár (Soproni Múzeum, 1971; kapuvári Rábaközi Múzeum, 2001.), amelyekről később bebizonyosodott, hogy közel sem teljesek.

6 Ma már ismeretlen kifejezés feltehetően fehér alapszínű.

7 Kasmír.

8 Népnyelvi szó, gyapjúszövetet vagy lüsztert jelent. Ez esetben, mivel felsőszoknya és kötény anyagát jelölik vele, jelentése valószínűleg az utóbbi.

9 Négyzet alakú kendervászon kendő, más néven kenyérruha. A szalmából font szakajtóba vagy zsomporba terítették, a kiszakajtott kenyér alá. Kilógó sarkaival takarták be a kelő tésztát.

10 Női mellény.

11 Közös szerzemény. Az írnok hol az egyik, hol pedig a másik kifejezést használta.

12 Majkó: Női ujjas, a télies öltözék része. Mind a ruhadarab, mind pedig elnevezése nyugati (német) eredetű, a Dunántúlon többfelé ismert.

13 Feltehetően itt is közös szerzeményről van szó, és csupán az írnok figyelmetlenségéből került a szövegbe a „szerzemény” szó.

14 Valószínűleg a férj piros-fehér csíkos, királszünü nyakravaló kendője, amit nősülése után felesége kobakszorítónak használt.

15 Javított, új fejjel ellátott viseltes csizma.

16 Helyesen: Einsats = betét.

17 Ősi pénz: A vagyon örökölt része a saját vagy közös szerzeménnyel szemben.

18 Az írnok az először tévesen, nyilván elhallás miatt „bajkó”-nak írt ruhadarab nevét utólag „majkó”-ra javította.

19 Osztrák értékű forint. Pénzegység, amely 1858. november 1-től volt az Osztrák Császárság (a kiegyezés után Ausztria-Magyarország) kizárólagos fizetőeszköze, (felváltva a konvenciós forintot) 1892-ig, az aranyalapú valuta bevezetéséig. Egy osztrák értékű forint 100 krajcárral volt egyenértékű.

20 Közvetlenül a szalmazsákra terített durvább szövésű vászonlepedő, szemben a felvetett ágyban a dunyhára terített, hímzett lepedőfiókkal díszített felső lepedővel.

21 Tolihiba, helyesen: majkó.

22 Telekkönyvi kivonat.

156