Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: "Ljött a nap, mit várva vártunk…" Gyermekek a jeles napi szokásokban a Balaton-felvidéken
ARRABONA 2010. 48/1. TANULMÁNYOK Szabad nékem a faluban Szeretőt tartani. Akár egyet, akár kettőt, akár tizenkettőt. Ha az Isten egyet adna, azt is megbecsülném. Kezét, lábát, összekötném, a füstre feltenném. Ha az ördög arra jönne, kosarába tenném. Mennél jobban sírna, rína, annál jobban vinném.” Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske. Nyitva van az aranykapu, Csak bújj átül rajta!” „Ma vagyon, ma vagyon, piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Varga suszter hallja, rossz a csizmám sarka!” „Jöjj átül, jöjj átül, te szép arany búza, Átül mennék, átül, hogyha nyitva volna. Nyitva vagyon, nyitva, csak bújj átül rajta!” „Hármat termett a magyarnak, Haj, liliom!” Ezt követően folyamatosan ismételték az éneket, méghozzá az elsővel kezdték újra mindaddig, amíg a falun végig nem értek. Az 1990-es évek elején Juhász Katalin még úgy láthatta és rögzíthette a teljes szokást, ahogy akkor gyakorolták. Később is kiválóan elmondták, ami a szokás meglétéről tanúskodott. Az 1900-as évek elején a Káli-medence falvaiban az iskolás lányok hajnalban végigjárták a falut, és kopogtatást követően bekéretőztek minden házhoz a következőkkel: „Ma van húsvét napja, másod éjszakája, jól tudjátok. Kinek első napján, Jézus feltámadott békességben. Még a madarak is hangicsálnak, ők is vigadoznak. Adjon Isten jókat, koronázzon sokat az egekben. Végre az egekbe, vigye föl a mennyekbe dicsőségbe.” (P. Madar 1988, 222.) Nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a szokás a kisdiákok egykori húsvéti adománygyűjtő kántálásának lehet a maradványa. A húsvéti időszak koronája a pünkösd, amikor ismét lehetőséget kaptak a gyermekek — térségünkben csak a lányok — a szokáscselekményekben való részvételre. Ők voltak a nyár kapujában álló jeles napon a termékenységnek, az egészség biztosításának, a bajt, betegséget elűző pünkösdölő szokásnak a főszereplői. Kővágóőrsön 1985 körül még jól emlékeztek erre a szokásra, amit 15 esztendős lányok jártak zöld ággal. Párba állva adogatták egymásnak a zöld ágat, mindig tovább lépdelve és énekelve: 118