Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Márfi Attila: Kovács Pál szerepe Győr XIX. századi színészetében
I MÁRFI ATTILA KOVÁCS PÁL SZEREPE GYŐR XIX. SZÁZADI SZÍNÉSZETÉBEN más, mint Katona József, a magyar drámairodalom későbbi nagy alakja. (Márfi 1999, 27.) Pár éves szünet után Balogh István székesfehérvári színtársulata többször is játéklehetőséget kapott 1817 és 1818-ban. Győrött a következő években is több, ma már színháztörténetinek minősülő esemény zajlott. Közülük érdemes megemlíteni a Győri Királyi Akadémia tanulóinak jótékony célú előadásait, amelyek az 1819-20. tanévben zajlottak. 1819 decemberében a Szökevény című énekes, zenés népi történetet (a későbbi népszínmű áll legközelebb ehhez a műfajhoz) adták elő. Majd 1820. május 1-jén Schwarzenberg Ernő herceg, győri püspök tiszteletére a Győr visszavétele című történelmi játékot mutatták be. (Később ezt a darabot, mint már említettük, V. Ferdinánd győri látogatása idején ismét bemutatták, akkor német színészek.) A történelmi tárgyú színdarabnak egyébként egyik főhőse a püspök őse, Schwarzenberg Adolf herceg, a Pálffy Miklóssal együtt a törökök ellen harcoló seregek fővezére volt. (Márfi 2007, 43.) Az 1598. március 29-én lezajlott várbevétel a csaknem négy éves török uralom végét jelentette. Újabb érdekessége ennek az — egyébként jótékonysági célt szolgáló — előadásnak, hogy ebben és az előző darabban is fontos szerepet játszott a Győri Királyi Akadémia akkor elsőéves joghallgatója, Deák Ferenc.6 Déryné Széppataky Róza emlékezetes vendégjátékai Majd az 1820/21-es évadban Kilényi Dávid vándortruppja szórakoztatta a győri nagyérdeműt, Déryné első itteni vendégjátékával.7 A magyar színészet „nagyasszonya” ekkor és ezt követően is számos vidéki városban lépett fel, különböző társulatokhoz tartozva. Rendszerint ezek a színészcsoportok voltak az első nemzeti teátristák az adott településen, akik megtörték a német színészek hegemóniáját. Győrött nem ez történt, mivel Benke József emlékezetes évadjai után, már elfogadottá vált a magyar színészet. (Márfi 1999, 27.) Mégis fontos eseménye lett Győr színészetének az egykori Schenbach Rozália vendégjátéka, ezért erről a győri vendégszereplésről kicsit bővebben emlékezünk meg. A színésznő pályájának korai szakaszában Eger, Miskolc és Kassa színpadain volt látható a leggyakrabban, mígnem 1819-ben későbbi sógora, a már említett Kilényi Dávid társulatához szegődött ideiglenesen, amellyel nagyon hamar zajos sikereket is arathatott. E sikersorozat első fontos állomása Pozsony, a koronázó város volt, ahol műértő közönség előtt játszhatott a patinás, 1776 óta létező színházban. A júniusi pozsonyi elismerést követően rövid ideig Győrött állomásozott Kilényi truppja. (Lám 1936, 176.) Ezt követően színvonalas és rendkívül gazdag repertoárjukat a környék jelentősebb színpadain is bemutatták, így Kismarton, Sopron, Zalaegerszeg, Kőszeg és Szombathely játékszíneiben szerepeltek, mikor ismét visszatértek Győrbe az 1819-20. évi őszi-téli idényre.8 Ekkor már Győrben is kialakult, számos más városhoz hasonlóan, a német és a magyar színésztársaságok egymást váltó műsorrendje. Ebben az időszakban rendszerint még a német csoportok jutottak előnyösebb lehetőségekhez, de a re-81
