Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009. 47 / 2. TANULMÁNYOK Hogy mi mindent tett dr. Kovács Pál a reformkori Győr kulturális életének fejlődéséért, azt aligha kell részletesebben bizonyítanom; megteszi azt pl. Tóth László lexikon-szócikkében (GYÉL 1999, 188-191.), de nem hagyja azt említés nélkül szinte egyetlen méltatója sem. A Hazánk szerkesztése mellett leggyakrabban a Győri Olvasó Társaság 1838-ban történt megszervezését, valamint a Magyar Színészetet Biztosító Társaság létrehozásában való aktív részvételét szokták kiemelni, (vö. pl.: Baksa 2008) Szinte Győrbe érkezésétől aktív tagja — presbitere, később kétszer is főgondnoka45 — volt a helyi református gyülekezetnek; és köztiszteletnek örvendett a városban orvosként is — ez utóbbinak köszönhette a szabadságharc utáni fogságából történt gyors szabadulását is: betegei kérésére és közbenjárására engedi el őt rövid fogva tartás után a térparancsnok. (GYEL 1999, 190.) Mindebből következően a város egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének tartották ekkortájt; ez már önmagában is széles körű kapcsolatrendszert biztosított számára. Ez utóbbit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy — mai kifejezéssel élve — ökumenikus gondolkodású volt: református presbiter létére barátjának mondhatta a bencés szerzetes Czuczor Gergelyt, és szoros kapcsolatban állott annak jeles rendtársával, Rónay Jácinttal is. Ez utóbbi több fontos tudományos cikksorozatot is megjelentetett a Hazánk hasábjain; ezek azután 1847-ben önálló kötetben is megjelentek, Jellemisme címmel. (GYÉL 1999,303.) Az újság munkatársának tudhatta Vas Gerebent is; rajta keresztül nyilván jó kapcsolatban volt a helyi jogász értelmiséggel. Népszerűsége, elismertsége, korábbi írói sikerei nyilván hozzájárultak szerkesztői munkájának eredményességéhez is. Érdemes lenne viszont — már csupán Martinkó András említett véleménye okán is — alaposabb vizsgálat alá venni politikai nézeteinek alakulását! Úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatosan kissé megoszlik a kutatók véleménye. Egyes kutatók egyenest a „Győri Tízek” közé sorolják, mint pl. Bay Ferenc is; szerinte „Zichy Ottó, Ziska József, Kálóczy Lajos, Pareicz Iván, Kozma Imre, Kozma Sándor, Lukács Sándor, Purgly Sándor, Gyapay Dénes és az író, Kovács Pál fogtak össze, hogy Kossuth törekvéseit támogassák. Hozzájuk csatlakozott a jogakadémia lelkes fiatalsága is. Az ő fellépésük buktatta meg a győri németnyelvű újságot, a ’Vaterland’-ot, hogy helyére Kovács lapja, a ’Hazánk’ lépjen.”46 Érdemes azonban megnéznünk a korábbi munkákat is! Már Koltai Virgil hangsúlyozta a „Győri Tízek” szerepét és közülük nyolcat nevén is nevez — dr. Kovács Pál azonban nincs közöttük! (vö.: Koltai 1889, 63-64.) Pitroff Pál is nagyra értékeli e csoport és különösen vezetőjük, Zichy Ottó gróf tevékenységét, majd érdemeinek felsorolása után megjegyzi: „A politikát kivéve minden egyéb nemes működésben mellette áll Kovács Pál dr., a homeopotha [!] orvos, az Aurora-Kör írója.” (Pitroff 1915, 65.) E megfogalmazásból úgy tűnik, hogy dr. Kovács Pál ekkor még távol tartja magát a — legalább is a direkt — politikától. Nem feledhetjük el azonban azt sem, hogy a Hazánk mint kereskedelmi és szépirodalmi lap kapott engedélyt a megjelenésre, „az eddigi előrajz szerinti tartalom és irány szoros megtartásával”, tehát a Das Vaterland számára kiadott feltételekkel — azaz nyíltan sem a lap, sem szerkesztője nem politizálhatott! Maradtak tehát a 64
