Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Baksa Péter: Kovács Pál, a kulturális közéleti ember
BAKSA PÉTER KOVÁCS PÁL, A KULTURÁLIS KÖZÉLETI EMBER 1840-ben a könyvtár gyarapodásáról: egy év alatt a könyvállomány 600-ra nőtt, az olvasók száma 13-ról 90-re. (Társalkodó, 1840. jan. 25. 32.) Az egylet jelentőségét nemcsak a tartalmi és szervezeti munka szervezettsége jelenti, hanem az is, hogy „veszélyességére” a titkosrendőrség is felfigyelt, s már 1839-ben akta született a „Kovács Pál elnöklete és a bencés Czuczor Gergely titkos patronátusa alatt alapított egyletről”. Bűnéül azt rótták fel, hogy „tagjai nők [éppen ez volt egyik célja!] és fiatal egzaltált fejek, köztük diákok” is; politizálásra és liberális szellemre neveli az ifjakat. (Haug-Kálmán 1986, 17.) 1841-ben gróf Széchenyi Istvánt tiszteleti taggá választották, aki levélben köszönte meg a kitüntető címet. Ennek befejező sorai nemcsak az egyesületnek, hanem a teljes magyarságnak szóltak: „Adjon a mennyek Ura a tisztelt Társaságnak erőt, egészséget s egymás iránti türelmet. Honnunk átalakulási idejét kezdjük élni. A legszebb jövendő tárva nemzetünk előtt. »Türelem, egymás iránti bizodalom, s mindenek előtt: önmegtagadás« nélkül azonban vagy elenyészünk, vagy a bájtalan »középszerűség« köréből ki nem tudunk vergődni soha is.” (Győri Közlöny, 1858. 91. sz., 363.) Kovács Pál később is rendszeresen tájékoztatta az országos lapokat. Az 1842- ben tartott táncvigalomról a Regélő Pesti Divatlap „Gyorskocsi” rovatában rövid hír olvasható: „Győrben az olvasó társasági táncvigalom nemcsak díszessége és népessége, hanem azáltal is kivítta magának az elsőséget, hogy abban nemzeti magyart is táncolának.” (1842. február 5. 96.1.) Hasonló sikerről tudósít a Honderű 1843-ban (I. 85-86. Levél Győrből): az olvasó egylet már „kétezer-háromszáz egynéhány kötet könyvet számlál”; „magyar és német nyelven írt jelesebb munka nem jelenik meg, hogy az meg nem rendeltetnék számára.” Beszámol arról is, hogy Újvárosban „csinos casinó” létesült, ahol újságot lehet olvasni, s reméli, hamarosan könyvek is lesznek. Persze, nem diadalmenet az olvasóegylet működése. Olvashatunk rosszul sikerült bálról, a szépirodalmi lapok olvasatlanságáról, magyartalan beszédről, azonban lényeges, hogy a könyvtár jelen volt a győri kulturális életben. (Honderű, 1845. levél, 219, 609.) Az 1847. január 3-án tartott közgyűlésen Kovács Pál kellő számú szavazatot kapott ugyan, de az elnökségről, sőt a választmányi tagságról is lemondott, ugyanis ekkor már minden szabad idejét lekötötte a Hazánk szerkesztése. (Ecker 1973,12- 13., 1847. január 3-i bejegyzés) A könyvtár működését 1849 januárjában a várost megszálló osztrákok hivatala, a királyi komisszárius betiltotta ugyan, májustól azonban engedélyezte a kölcsönzést. A szabadságharc leverése után politikai szerepvállalás nélkül, szigorú ellenőrzés alatt működhetett csak. 1859-ben ismét Kovács Pált választották elnökké. Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulóján az ifjúság a könyvtár helyiségében tartotta az emlékünnepséget.3 A könyvtár jelentősége? A Győri Ismeretterjesztő Egylet megnyitási ünnepélyén Kovács Pál így vélekedett az egyletről: „Ez kezdetben csak nehány lelkesebb 31
