Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)

Tanulmányok - Hudi József: Kovács Pál pápai évei (A pápai református kollégium a nemzeti nevelés szolgálatában)

ARRABONA 2009.47/2.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

1 Kováts Ferenc és Eöry Julianna a pápai házassági anyakönyv szerint 1784. január 26-án kötöttek házasságot. Gyermekeik: Zsófia (Pápa, 1785),Terézia, Literaty Jánosné (Pápa, 1786-Győr, 1879); Károly (Pápa, 1789, félévesen elhunyt), Julianna (Pápa, 1792); Katalin (?), Beöthy Gáspámé; Mária (1797), Rozália (1799), Ferenc (1801), Anna (1806), Pál (1808). Vö. Koltai 1889, 5-6.; Szárnyéi VI. 1899,1213-1215., 1353-1361. APápai Református Egyház irattára (PREI), vegyes anyakönyvek IV. 1783-1824.

2 A dégi református keresztelési anyakönyv bejegyzésére hivatkozik: Koltai 1889, 6.; fotómásolatát közli: Baksa 2008, 9. Kovács Pál születésének időpontját a szakirodalom és ennek nyomán a lexikonok is tévesen teszik július 1-re. Ez a keresztelés időpontja, mivel a korabeli anyakönyvbe régi szokás szerint a keresztelés, s nem a születés időpontját jegyezték fel. A rossz születési dátum került be a színházművészeti lexikonba is: Székely 1994, 416. (Az 1790-1849 közötti időszak szülészeti szócikkeit Székely György írta). Kovács Pál születési dátuma 1808. június 29., melyet P. Thewrewk József közölt először. Vö. Szinnyei VI. 1899, 1353.

3 Feleségével együtt 1794. december 26-án Márton István kollégiumi professzor István, 1796. április 27-én szintén István nevű gyermekének az egyik keresztszülője volt. PREI Keresztelési anyakönyv IV. 1794., 1796.

4 Ezért érthetetlen, hogy kifelejtették a legújabb színháztörténeti lexikonból, s a színháztörténet is a műfordítók közt említi. Vö. Kerényi 1990, 44., Székely 1994, 417.

5 Szinnyei VI. 1899,1213-1215. Kováts Ferenc életrajza eléggé hiányos: Szinnyei adataiból arra következtethetni, hogy 1774-ben Szombathelyen lakott, 1792-ben még Pápáról levelezett Kazinczyval.

6 Kováts Ferenc: [Az emberek művelődéséről.] Mindenes Gyűjtemény 1789. 23. sz. (december 19.) 353-363. Kiadta: Tóth László 1989, 31-37.

7 Életrajzírója tévedett, amikor azt állította, hogy Kováts Ferenc 1817-ben hunyt el, s ezután családja még néhány évig Dégen maradt. Vö. Koltai 1889, 6-7. A bibliográfus Kovács Géza dégi református lelkész közlése alapján azt írta, hogy Kováts Ferenc 1819. február 9- én, 73 éves korában hunyt el Dégen. (A dátum a temetés időpontja lehetett.) Szinnyei VI. 1899,1215. Övegye ezt követően (legkésőbb 1820 első hónapjaiban) hazaköltözött a szüleihez Pápára.

8 Tudományos Gyűjtemény 1825. V. 118-119. Az ünnepséget említi: Bodolay 1963, 680- 681. Az ünnepség időpontjáról nem szól a tudósítás, de a következő években június végén tartották. A tudósítást író Rumy Károly György nem említette a vers címét.

9 Erről a folyamatról: Hudi 1995, 17-81.

10 A kollégium XIX. századi szervezetét, kormányzatát, ún. „belső életét” érzékletesen leírta: Lampért 1931,154-186.

11 1752-1783 között Pápán szünetelt a reformátusok szabad vallásgyakorlata, ezen idő alatt a szomszédos Adásztevelen élték vallásos életüket, idejártak iskolába (kisgimnáziumba) is. Erről az időszakról lásd: Kis 1896.

12 A gyűjtemények történetéről: Kövy 1987.

13 Életrajzírója a tanítványai által hálából állíttatott emléktábla és márványszobor kapcsán mondja:,^Áldott emlékét hirdeti a tanítvány kezétől vésett márványtábla, hirdeti a tanítványok hálájának szép jele a fehér márványból faragott szobor, de hirdeti mindenekfelett a Pápai református Főiskola, melyet ő támasztott fel hamvaiból.” Vö. Trócsányi 1931, 223-224.

14 A Veszprém megyei helytörténeti lexikon szerint Dég magyar lakosságának többsége katolikus, kisebb része református volt a XVIII. században. 1754-től katolikus anyaegyház, iskola működött a faluban. Ila-Kovacsics 1964,173. A lexikon arról hallgat, hogy a reformátusok ekkoriban Balhás filiáját képezték.

16