Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Polgár Péter: Késő bronzkori település részlete
POLGÁR PÉTER KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉS RÉSZLETE VITNYÉD HATÁRÁBAN Polgár Péter KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉS RÉSZLETE VITNYÉD HATÁRÁBAN Földrajzi elhelyezkedés Vitnyéd község a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik, a Kardos-ér és az abból nyugat felé kiágazó Temető-árok fogja közre. Tőle keletebbre, mintegy 600-800 méterre folyik a Répce. A talajadottságokat tekintve a határozottan kavicsos összetételű réti öntéstalaj kialakulásában a Rába és a Rábca/Répce szabályozás előtti áradásai játszottak nagy szerepet. (Stefanovits 1975, 135-136.) Az alábbiakban ismertetésre kerülő lelőhely a településtől délre, a Hövej felé vezető út mentén elterülő Kishely-földek elnevezésű dűlőben helyezkedik el, egy északnyugat-délkelet irányban elnyúló enyhe domb északnyugati részén. (1. kép) Kutatástörténet Az általunk tárgyalt lelőhelyet Nováki Gyula azonosította 1952. november 14-én tett terepbejárásakor,1 ezután 1986. március 11-én Gömöri János végzett itt helyszíni szemlét: a felszínen villára utaló tetőcserepeket, kerámiatöredékeket (köztük terra sigillata-t), valamint jellegtelen őskori cserepeket, paticsdarabokat és kovaszilánkokat gyűjtött.2 2004-ben látványtó létesítésére vonatkozóan nyújtottak be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak szakhatósági megkeresést, mely alapján Losonczi Máté régészfelügyelő 2004-ben, majd 2006-ban látogatott ki a helyszínre. Utóbbi alkalmával megállapította, hogy a lelőhely egészen a domb északi végéig terjed. Sajnálatos módon rögzítenie kellett azonban azt is, hogy időközben előzetes bejelentés nélkül két nagyobb kiterjedésű felületet kavicskitermelés céljából a talajvíz szintjéig kimarkoltak, noha a Hivatal a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást írt elő. A fent említett két nagykiterjedésű lemélyítés falában több régészeti objektum metszetét figyelte meg, amelyekben őskori és római kori kerámiatöredékeket talált. A beruházóval folytatott hosszas egyeztetések után végül 2007. július 2-6. között a terület északi részében próbafeltárást végeztünk. Az erősen kavicsos, kevert humuszréteg kb. 0,4 m vastagságúnak bizonyult, az altalaj pedig homogén sóderes összetételű volt. Összesen 302 m2 nagyságú felületet tártunk fel kutatóárkok segítségével, ennek során 31 objektumot dokumentáltunk,3 melyek egy a késő bronzkori Urnamezős kultúra időszakára keltezhető település részletének bizonyultak. (Polgár 2008, 307-308.) A lelőhely egyértelmű kiterjedése egyelőre nem tisztázódott, annál inkább sem, mivel a szükséges megelőző feltárásra azóta sem kerülhetett sor. Az objektumok leírása 1. objektum: Oszlophely. Ovális, egyenes szűkülő oldalú, egyenletes aljú. Betöltése kevert sötétbarna humusz. Leletanyag: nincs. 2. objektum: Árok. É-D irányú, egyenes szűkülő oldalú, egyenletes aljú. Betöltése kevert sötétbarna humusz. Leletanyag: nincs. 3. objektum: Oszlophely. Ovális, ívelt oldalú és aljú. Betöltése kevert sötétbarna humusz. Leletanyag: nincs. 7
