Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Horváth József: Házasság, család, gyermek Győrött a XVII. században a végrendeletek tükrében

HORVÁTH JÓZSEF

HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEK GYŐRÖTT A XVII. SZÁZADBAN...

egyáltalán nem tesznek említést végrendeletükben gyermekről; ez csaknem teljes biztonsággal azt jelenti, hogy nincs is gyermekük, hiszen ha lenne, és ki akarnák zárni az öröklésből, azt célszerű lenne — a későbbi perpatvarok elkerülése végett — nagyon alaposan és körültekintően megindokolniuk! Számos forrásban említtetnek viszont a saját gyermekek mellett mostohagyermekek is — ezekre is érdemes figyelnünk, miként arra is: hogyan írnak a megszületni remélt gyermekről? Többen tesznek említést arról is, hogy mások gyermekét nevelik, esetenként a tény közléséhez értékes adatokat is mellékelve; és néha-néha egy-két keresztgyermek is felbukkan forrásainkban.

Nézzük először a testálok saját gyermekeit! A velük kapcsolatos adatokat az alábbi táblázatban összegezhetjük:

Időszak

A testáló saját gyermekeinek száma

Remélt

gyermek

1

2

3

4

5

6

8= <(2-3)

1600-1609

5

4

2

1

2

0

0

3

2

1610-1619

12

9

11

2

0

0

0

3

4

1620-1629

27

13

15

7

1

0

0

8

4

1630-1639

24

27

7

1

0

1

0

8

5

1640-1649

38

15

17

4

2

1

0

6

1

1650-1659

30

25

12

3

2

1

0

8

0

1660-1669

16

13

10

1

1

0

1

4

0

1670-1679

7

8

4

3

1

0

0

1

0

1680-1689

12

16

5

6

1

0

0

1

1

1690-1699

9

10

7

1

0

0

0

0

0

Év nélkül

2

1

1

0

0

0

0

0

0

Összesen

182

141

91

29

10

3

1

42

17

Az adatsorokból látható, hogy abban a 457 családban, ahol egyértelműen azonosítható a gyermekek száma, 929 gyermek említtetik a testálás időpontjában. Van továbbá 42 olyan végrendeletünk, amelyekben többnyire „gyermekeim” említtetnek, közelebbi megjelölés nélkül — azaz legalább 84 gyermek volt a végrendelkezéskor ezekben a családokban; valójában ennél bizonyosan több volt valamennyivel, hiszen néhány testáló legalább három gyermeket említ, mások megneveznek egy vagy két gyermeket, azután utalnak további gyermekeikre. Hogy csak néhány példát említsek: a szövegösszefüggésekből egyértelműen kiderül, hogy Lakatyarto Mihálynak, Latos Mihálynak és Fazokas Máténak kettőnél több, Paysyartho Pálnak és Torkos Imrének legalább három, Nagy Mártonnak pedig legalább négy gyermeke volt a testáláskor17 — vagyis e 42 végrendelkező legalább 90, de inkább kb. száz gyermekre utalhatott. A testálás időpontjában élőként említett gyermekeik mellett 17 nős férfi végrendelkező tesz említést arról, hogy felesége gyermeket vár, illetve reméli, hogy terhes. Nem érdektelen megjegyeznem, hogy közülük hét testálónak ez lenne az első gyermeke, hárman a másodikat várják, öten a harmadik érkezésében reménykednek, egy családban a negyedik lehetne az új jövevény; míg az 1603-ban testáló Zyartho István öt megnevezett gyermeke után jegyzi meg: ha Isten a hatodikat ez világra hozza és él, ő is ugyanolyan mértékben részesüljék javaiból, mint megnevezett testvérei!18

49