Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Horváth József: Házasság, család, gyermek Győrött a XVII. században a végrendeletek tükrében

HORVÁTH JÓZSEF

HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEK GYŐRÖTT A XVII. SZÁZADBAN...

elkészítettem a férfi, illetve a női végrendelkezők családi állapot szerinti megoszlását évtizedenkénti bontásban is. Ez irányú vizsgálódásom legfontosabb eredményei az alábbi táblázatban foglalhatók össze:

Időszak

Férfi

összesen

A férfi testáloktözül

Nő

összesen

A női testáloktözül

Nőtlen

Nős

Özvegy

Hajadon

Férjes

Özvegy

1600-1609

23

6

16

1

14

0

7

7

1610-1619

37

1

34

2

18

1

9

8

1620-1629

82

11

64

8

32

1

8

23

1630-1639

82

15

59

7

47

3

16

28

1640-1649

87

12

68

7

50

0

19

31

1650-1659

90

24

56

10

62

1

30

31

1660-1669

52

6

42

4

32

1

18

13

1670-1679

25

8

15

2

20

0

10

10

1680-1689

42

13

22

7

32

1

21

10

1690-1699

29

8

17

4

17

0

13

4

Év nélkül

4

0

4

0

3

1

0

2

Összesen

553

104

397

52

327

9

151

167

Amint a táblázat összesítéséből látható, a XVII. században készült, általam eddig fellelt győri végrendeletek 553 férfi készítője között a nős férfiak alkotják a legnépesebb csoportot: a 397 házas végrendelkező az összes férfi testáló 71,6%-át teszi ki. Ezt követi a nőtlen férfiak 104 fős csoportja (18,7%); az özvegyen végrendelkező férfiak száma ennek éppen a fele: 52 fő (kb. 9,7%). A végrendelkező nők között viszont az özvegyek vannak többségben: a 167 özvegy a 327 női testáló 50,9%-át jelenti; a hajadonok aránya viszont szinte elenyésző: mindössze 9 fő (kb. 2,8%).

Érdemes megnéznünk az egyes testálói csoportoknak az összes győri végrendelkezőhöz viszonyított arányát is! E szempontból nézve az alábbi sorrend alakul ki:

Családi állapot

Fő

Százalék

Nős férfi

397

45,1

Özvegy nő

167

19,0

Férjes nő

151

17,2

Nődén férfi

104

11,8

Özvegy férfi

52

5,9

Hajadon nő

9

1,0

Összesen

880

100,0

Az ismertetett adatok lehetőséget nyújtanak néhány óvatos következtetés levonására is. A nős férfiak kiemelkedően magas aránya más városokra is jellemző volt: Tózsa Rigó Attila vizsgálata szerint a XVI. század középső évtizedeinek pozsonyi testálói között 49,6%-ot tett ki ez a csoport (Tózsa Rigó 2005,146.); Szende Katalintól tudjuk, hogy a késő középkori pozsonyi végrendelkezők között hasonló (49%) volt a házas férfiak aránya; ugyanő Sopronban 43,6%-os, Eperjesen 36,9%-45