Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth József: Házasság, család, gyermek Győrött a XVII. században a végrendeletek tükrében
HORVÁTH JÓZSEF HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEK GYŐRÖTT A XVII. SZÁZADBAN... Horváth József HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEK GYŐRÖTT A XVII. SZÁZADBAN A VÉGRENDELETEK TÜKRÉBEN A XVII. századból Győrött fennmaradt ezernyi testamentum — melyek közül 350 darab nyomtatásban is hozzáférhető (Horváth 1995; Horváth 1996; Horváth 1997) — számos lehetőséget kínál a korabeli „mindennapi élet” kutatására is. Magam is tettem már néhány kísérletet egy-egy részletkérdéssel kapcsolatosan a forrásainkból kinyerhető adatok összesítésére: egy korábbi előadásomban például a XVII. század első felében élt győri polgárok családi konfliktusairól szóltam, másutt az e század első évtizedeiből fennmaradt végrendeletek társadalomtörténeti adalékait igyekeztem rendszerezni; majd egy terjedelmesebb előadásban megkíséreltem a témára vonatkozó adatok alapján a XVII. századi győri polgárok mindennapi életét vázlatosan bemutatni, végrendeleteik tükrében. (Horváth 1991; Horváth 1991a; Horváth 2003) Az ezen előadás alapján elkészített tanulmány — mely készülő PhD-disszertációm alapja lett — keretében tettem kísérletet először a családdal, házassággal, gyermekkel kapcsolatos végrendeleti adalékok összesítésére, a belőlük levonható következtetések végiggondolására; e téma részletesebb elemzésére szeretnék vállalkozni az alábbiakban. Tanulmányomban a kvantitatív vizsgálódásokat és a leíró jellegű bemutatásokat együttesen igyekszem alkalmazni, abban a reményben, hogy így teljesebb és hitelesebb képet sikerül alkotnom a XVII. századi győri polgárok mindennapi életéről — és így sikerül talán kikerülnöm azon „buktatók” egy részét, melyekre a kvantitatív végrendelet-vizsgálatok külföldi művelőinek kritikusai már régebben felhívták a figyelmet.1 Egy kis kutatástörténet Mielőtt a korszak győri családjainak alaposabb vizsgálatához kezdenék, mindenképpen szükségesnek tartom az utóbbi évtizedek e témával kapcsolatos kutatásainak vázlatos áttekintését, valamint annak vizsgálatát, hogyan hasznosíthatók a XVII. századi győri testamentumok a családdal kapcsolatos történeti kutatások során. Az utóbbi három-négy évtizedben a család hazai történeti kutatása terén jó néhány fontos tanulmány született. Veress Éva korábbi, úttörő munkáját (Veress 1958) folytatva az 1970-es években kutatóink még inkább a XVIII-XIX. századi falusi családok vizsgálatára helyezték a hangsúlyt — legyen itt elegendő Andorka Rudolf, Dávid Zoltán vagy Faragó Tamás munkásságára utalnom;2 a korábbi időszakra és más településtípusra irányuló érdeklődés példájaként Szakály Ferenc Sziget mezőváros 1551. évi összeírását elemző tanulmányát (Szakály 1970) említhetem. Ezt követően — bizonyára a külföldi szakirodalom több jelentős alkotásának, mindenekelőtt John Hajnal és Peter Laslett munkáinak3 is köszönhetően — a késő középkorra, illetve a kora újkorra vonatkozóan is fontos tanulmányok láttak napvilágot: így Hunyadi Istvánnak a Sopron megyei Keresztúr 1542-ből fennmaradt lélekösszeírását elemző dolgozata (Hunyadi 1980), Kubinyi András tanulmánya a Hont megyei Nyék falu középkor végi népességéről (Kubinyi 1994), és a legismertebb: Granasz-41
