Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Kralovánszky Mária: Empire szabású női ruha restaurálása
KRALOVANSZKY MARIA EMPIRE SZABÁSÚ NŐI RUHA RESTAURÁLÁSA A ruhát a sok évig tartó kiállítás igencsak megviselte. A selyemszövet eredeti színe teljesen kifakult, a rózsaszín halvány drappra változott. A hímzőfonalak eredeti színe a fonákoldalon sokkal élénkebbek, mint a színén. A fény, a hőmérséklet és a levegőben levő szennyeződések nemcsak a színeket, hanem a selyemszövet állapotát is megváltoztatták. A selyem kiszáradt, elvesztette rugalmasságát, ezért törékennyé vált. Sok helyen elszakadt vagy elmállott. A szoknyához képest kicsinyke felsőrész hordozta a szoknya teljes súlyát, így nem csoda, hogy elsősorban ez károsodott. (9. kép) Az 1980-as évek elején egy műselyem bélés behelyezésével próbáltak segíteni a súly elviselésében, illetve a leválni készülő selyemdarabok megtartásában. Ez a beavatkozás csak gyors mentőakció volt, nem restaurálás. így történhetett, hogy a szakadások megfogásához ragasztóval átitatott crepelin selyemszövetet használtak, és a selyemfonalas leöltögetéseknél a bélést is a selyemszövethez fogták. Szerencsére mindkettőt könnyen és sérülés okozása nélkül el lehetett távolítani. Az öltözék szakszerű restaurálására 2009-ben egy nyertes pályázat nyomán kerülhetett sor. A ruha teljes felújítása és újbóli kiállításra való felkészítése volt a feladatom. A ruha restaurálásakor a legfontosabb célom az volt, hogy a selyemszövetet megerősítsem, megtámasszam, a szövet hiányait megszüntessem. Ezt úgy valósíthattam meg, ha a ruha teljes felülete alá egy új szövetet helyeztem, melyet az eredeti selyemszövethez varrtam. A varrás bármikor kifejthető, s a most új alátámasztó anyag eltávolítható. Az alátámasztáshoz a selyemszövetet minél inkább síkba kívánatos hozni. Az egyenletesen poros és sok helyen foltosán szennyezett selyemszövet kitisztítása is könnyebben végezhető el kiterített formában. Ezért az első lépés a ruha szétfejtése volt. Folyamatosan jegyzeteltem, rajzoltam és fotóztam, hogy az eredeti módon és technikákkal tudjam majd visszaállítani a ruhát. Természetesen nem fejtettem szét minden varrást. A felsőrészen csak a két oldalvarrást bontottam ki, és így az máris kiteríthetővé vált. A mellvarrások környékén annyira szakadozott volt a selyemszövet, hogy nem mertem kifejteni. így ezen a területen nem került síkba a szövet, kissé körülményesebb lett az alátámasztás. Az ujjakat teljesen szétbontottam. A felsőrész eleje és a bal ujjánál a váll környékén annyira mállékony volt a selyemszövet, hogy a vízben történő tisztítás elmosta volna a töredező selymet. Ezért előbb alá kellett támasztanom és csak utána lehetett kitisztítani. Az alátámasztáshoz az eredeti szövethez hasonló, de vékonyabb, atlasz kötésű hernyóselyem szövetet találtam. A fehér selymet és a varráshoz használatos hajszál vékonyságú hernyóselyem fonalat a megfelelő halvány drapp színre festettem meg. A még piszkos darabokat asztallapra helyeztem, előbb szárazon, majd benedvesítve kisimogattam, így alkalmassá vált az alátámasztásra. A selyemszövet 9. kép A felsőrész eleje, restaurálás előtt 243
