Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Pecze Éva: Ismeretlen festő: Tájkép antik romokkal (Restaruálási jelentés)
ARRABONA 2009. 47/ 1. TANULMÁNYOK A jobb alsó részen egy kb. 2 cm hosszú ütődésnyom volt megfigyelhető. Az ecsetkezelés jól látható, sok helyen pasztózusan, vastagon vitte fel az alkotó a festéket. A képet korábban dublírozták, vagyis az eredeti vászon megromlott állapota miatt a hátoldalra újabb vásznat ragasztottak. Az eredeti festményhordozó normál vászonkötésű, vastagabb szálú (8x7 fonal 1 cm2-en). Textúrája jól láthatóan kirajzolódott a festékrétegen. Széle erősen károsodott, hiányos volt, sok helyen ki sem ért a húzószélig. Ezeken a részeken a dublírvászonra festettek rá utólag, mintegy kiegészítették a festményt, mégpedig úgy, hogy ez a festés sok helyen az eredeti réteget is fedte. Jól látszott, hogy a két vászon a széleken sok helyütt elvált egymástól, a dublírmassza elöregedett, és a kötése meggyengült. (3. kép) A hátoldalon szembetűnő volt a vászon erős szennyezettsége, a dublírozás sötét foltjai, de maga a dublírvászon jó állapotban maradt meg, varrás vagy foltozás nem volt rajta. A fenyőfából készített vakkeret nagyon meggyengült. A szemrevételezés után elvégeztem a szükséges fototechnikai vizsgálatokat. Ezek közül az UV-lumineszcens felvétel szolgált a legtöbb információval: a lakkréteg jól láthatóan, sárgás-zöldes színben lumineszkált, az átfestések pedig sötét foltokként jelentkeztek. (4. kép) Súrlófényben kontrasztosan kirajzolódott a repedésháló, a kagylósodás mértéke, a kipergések, hiányok helye. Kiválóan bizonyította az UV-reflexiós eljárás, hogy a lakkot mennyire egyenetlenül hordták fel, és az már töredezett, bevakult. Ezek után a festményből mintákat vettem. A mikroszkópos vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az alapozó kétrétegű: alul egy barna, felette pedig egy vörös réteg található. Mindkét réteg változó vastagságú, a festékrétegekre is jellemző az egyenetlenség. A pasztózus anyagkezelés, az alkalmazott festéstechnika miatt számos festékréteg helyezkedik el egymás felett. (5. kép) A mester a színeket legtöbbször nem tisztán használta, hanem több pigmentből keverte ki. Az UV-lumi-3. kép Az eredeti- és a dublírvászon szétválása 236 4. kép Az UV-lumineszcens felvételen sötét foltként jelentkeznek az átfestések
