Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
ARRABONA 2009.47/1. TANULMÁNYOK 39 A győri oltárképről Garas 1957,122.; Garas 1960, Werkverzeichnis 279. Képe publikációban még nem jelent meg. A besötétedett festményt 1957-ben Pázmándi E. restaurálta, akinek erre vonatkozó jelzése a képen jobbra lent olvasható. A festmény metszetelőképét kérésemre Jozef Medvecky azonosította, e helyen is köszönet érte. — Maulbertsch hagyatéki árverésén röviden felsorolták rézmetszeteit is, névszerint megnevezve azokat a legfontosabb mestereket (köztük „Maratt” néven Carlo Marattát is), akitől illetve akik előképei után metszeteket birtokolt: „.. .verschiedene Gemälde und Kupferstich von den besten Meistern, als Rubens, Titian, Maratt, Poussin, van Dyck, Correggio, Schnüder, Carasch, Quido Rein, Wouwermens, Berghem, Teiners, Corton, Testa, Tintoret, von und nach Rembrand, le Brun, Voet, Colpel, Laness, Lafasse, Verones, und andern verschiedenen ital. Meistern. Die ganze Luxemburggalerie...” (Wiener Zeitung 1797 aug. 2., Garas 1960, Dokumente CLXVI.) 40 Schogg Kristófról és kéziratos prépostság történetéről: Bedy 1939, 45. A prépostság históriáját összefoglaló Compendaria Notitia Ortus Status ac Iurium Praepositurae S. Salvatoris de Pápocz kéziratát (1780) a Győri Egyházmegyei Levéltár őrzi. Lásd: Vajk 2003. A kézirat az alapleltárban Nr. 77. sz. alatt. A levéltárban őriznek Schogg prépost hagyatékával kapcsolatos iratokat is (alapleltár 15. oldal, 10. jegyzet), s a páli templomépítés (1768) számadásait a Feudáliskori gazdasági iratok között. Az újonnan rendezett prépostsági levéltár tartalmazhat Schogg Kristóf személyére, tevékenységére, mecenatúrájára vonatkozó további adatokat is. 41 A páli templom bővítéséről s az 1790 körűire datált főoltárról, és a Maulbertsch-másolatokról Sopron 1956, 575-577. A két történeti jelenet falkép, mint a Szentháromságot ábrázoló mennyezetkép is, a főoltárkép pedig olajfestmény, amelyet Schmidt József győri festő készített 1804-ben. Lásd még Garas 1955,187. Az écsi plébániatemplomban a főoltárképen kívül még két, XVIII. századvégi mellékoltár is található: Mária neveltetése és Pieta. Egyik sem hozható kapcsolatba a Maulbertsch-műhellyel, mert a főoltárnál későbbiek és gyengébb kvalitásúak. Készülhettek akár még Schogg Kristóf (fl790) megbízásából, de az ő halálát követő időszakban is. 42 Mojzer 1984; Maulbertsch dunántúli követőihez: Garas 1955, 95-96.; Tóth 2007. 43 Österreichische Galerie, Das Barockmuseum, olaj, vászon, 35x20 cm, Inv. Nr. 3194. (Garas 1960, Werkverzeichnis Nr. 314.; Baum 1980,1. Kat. 206.; Budapest 2009-2010, Kat. I. 18. [Boda Zsuzsanna]) 44 Garas 1959, 99., 146., Fußnoten 23. Maulbertschnek Esterházy Károlyhoz írt levelét közzétette Szmrecsányi 1937, 297. A pápai főoltárra Szent István megkövezését Esterházy végül Hubert Maurerrel festtette meg (1785), de — Maulbertschhez hasonlóan —, a megbízást Vinzenz Fischer is szerette volna elnyerni. 45 Baum 1980,1. 346-347., Kat. 206. A bécsi Belvedere állandó kiállításon nem szereplő olajvázlat tanulmányozásának lehetőségét s a vázlat fotóját Michael Krapfnak köszönöm. 46 Az oltárépítmény elkészítéséről s a Hefelével való szerződésről Serfőző 1999,100. A győri székesegyházban lévő Szent István megkövezése oltárkép azonosítása Rózsa 1973, a festmény története, beillesztése Block ouvrejébe Buzási 2000. 47 Oskar Kokoschka Maulbertschről, s a festőhöz kapcsolódó ifjúkori élményéről Garas Klára 1960-as monográfiája elé írt bevezetőt. Ez azonban sem a budapesti kiadásban, sem a gráci kiadásban (mindkettő Akademie Verlag) nem jelent meg, csak a bécsi kiadásban (Amalthea Verlag). Ezt a bevezetőt azután átvette Garas Klára Maulbertsch-kötetének 1974-es salzburgi kiadása (5-7. oldalak). 48 Legújabban Andreas Gamerith figyelt fel arra, hogy más bécsi akadémiai mesterek is érdeklődéssel fordultak a XVII. századi, közvetlen környezetükben található németalföldi és német művészek alkotásai felé. Kimutatta, hogy a Maulbertsch köréhez tartozó Johann Bergl a XVII. század során Bécsben tevékenykedő németalföldi művésznek, Frans Luyckxnak Keresztrefeszítés témájú oltárképére (Wien, Kirche am Hof), Anton Tschunko pedig egy Johann Spillenberger oltárképre (Wien, Augustinerkirche) készített parafrázist. Lásd 196
