Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán

I

GALAVICS GÉZA ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKSÉG ÉS KÁPTALAN BAROKK-KORI...

30 Csak a Szent József oltárképet cserélték le 1862-ben egy Franz Dobyaschofsky által szignált Szent József képre.

31 A vázlatrajzot a II. világháború előtt a Grassalkovich-levéltár tervtárában őrizték, s akkor készült róla felvétel. Közzétette Dávid 1999a; Dávid 1999b.

32 A rajzot eredetileg a badeni Suida-gyűjteményben őrizték, innen tette közzé Garzarolli- Thurnlackh 1928, 63., Abb. 91. A gyűjtemény később az USA-ba került, 1956-ban a Kansasi Múzeumban, mint a győri oltárképhez készült rajzot tették közzé. (UKM1956,12.) Ezt Garas Klára, mint téves attribúciót jelölte meg (Garas 1960, Werkverzeichnis, Nr. 243.). Ma a rajz Texasban található, a The Suida-Mannings Collection részeként (Inv. Nr. 388. 1994, Austin, USA, The Jack S. Blanton Museum of Art, The University of Texas at Austin gyűjteményében). Közzétette DaCosta Kaufmann 1989-1990, 86.; továbbá Monika Dachs 2003, i. Kat. Nr. 96a, Abb. 336.

33 A győri székesegyház mellékoltárai egy háromhajós, eredetét tekintve román kori katedrális pillérei előtt állnak. Ám e mellékoltárok két első oldalpárját a körbejárás lehetőségétől a szentély kanonoki stallumainak magas hátfalai elzárják a szentély felől, így azok csak a mellékhajók felől közelíthetők meg. Ezért a mellékhajókba nyíló oltárképeken az ott ábrázolt szent cselekmények kompozícióinak vizuálisan a nyitott mellékhajók felé kell irányulniuk. A Szent Anna oltár és a Király imádása oltár e tekintetben is összehangolt, a Pieta oltárnál pedig a metszetelőkép egyik alakjánál végezték el az oldalak megfordítását.

34 A rajz — mint Garas Klára említi (Garas 1960, Kát. Nr. 243.) — valószínűleg a bécsi Bergman-gyűjteményből származik, amelyet Bécsben Wawránál 1989-ben árvereztek el. A Győrre utaló francia feliratot a rajzot közzétevő Garzarolli-Thurnlack (1928) nem közölte, de annak tartalmát beillesztette a lapról írt kommentárba, az oltárképet Winterhalter nevéhez kötötte. A felirat szövege DaCosta Kaufmann kiállításkatalógusában olvasható (lásd az előző jegyzetet). A ceruzás megjegyzés — elvben — akár XIX. századi gyűjtői megfigyelés eredménye is lehet, de azt nem franciául, s nem magára a rajzolt feliratra szokták feljegyezni.

35 Maulbertsch Nepomuki Szent János képeiről legutóbb Arijcuk 2007 bőséges képanyaggal.

36 A Nepomuki Szent János oltár az északi mellékhajó falán, a Mária kegyoltár közelében található. A kép (Garas 1957,123. és 7. kép; Garas 1960, Werkverzeichnis Nr. 266.) az 1950- es években a győri múzeumban lehetett, ma azonban ismét eredeti helyén található. Garas Klára megjegyzése, mely szerint az oltár Thurn Antal győri kanonok adományozásából készült volna (Garas 1957,123. az Egyházi Tár 1833, IV. 154 nyomán), nem erre az oltárra, hanem az oltár elődjére vonatkozik. Thurn Antal ugyanis 1718-34 közt volt győri kanonok, s az oltárt ekkor emelte. (Bedy 1936, 19.) — Maulbertsch tisnovi Nepomuki Szent János festményéről: Dachs 2003,1. Nr. 84, Abb. 289.

37 A győri oltárképről Garas 1957, 123. és 8. kép; Garas 1960, Werkverzeichnis, Nr. 270. V. Damiani (Damini) bécsi festményéről Wolfsgruber 1888, 23. Az oltárképet 1786-ban a Vallásalaptól (Religions-Commission) vették át, ahová a II. József által feloszlatott bécsi Bürgerspitalból került. Nem tudjuk, hogy ott ki volt a megrendelője, azt sem, hogy a kép mikor készült. Az oltárkép festőjének a meghatározása az 1786-os Pfarr-Protokoll értesülésére támaszkodik. A képet és mesterét újabban említi Czeike 1976, 35. — A festőről AKL 1999 Bd. 24, 24-25., s Palucchini 1995,1., az „II rococo patetico” fejezetben, 556-570. A győri oltárkép fotóját Martin Mádlnak és Serfőző Szabolcsnak, a bécsiét Buzási Enikőnek köszönöm.

38 Az itáliai hatások összetett rendszeréről Garas 1994, s a hatás egyik formájáról Garas 1993. Maulbertsch fiatalkori Háromkirályok kompozícióiról Dachs 2007. Damini kompozíciója Bécsben szélesebb körben is ismert lehetett a XVIII. század második felében: Johann Bergl ennek felhasználásával festette meg Klein-Mariazellben az 1760-as évek elején a Háromkirályok imádását ábrázoló falképét (Dachs 2003, III. 516., de Maulbertsch sümegi kompozíciójához kötve), s a kompozíció egy másolatát a kismartoni ferences templomban őrzik. (Dehio 1980, 73.) A kompozícióra Buzási Enikő hívta fel a figyelmemet.

195