Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
ARRABONA 2009. 47/ 1. TANULMÁNYOK 24 A régi oltároknak, amelyeket a XVII. század második felében vagy a XVIII. század elején emeltek, nem csak titulusát, de donátorait is ismerjük. Ők elsősorban a győri káptalan kanonokjai közül kerültek ki, akik az oltárokhoz gyakran alapítványokat is rendeltek, de egyegy oltár esetében a győri vár magas rangú katonái is feltűnnek. (Bedy 1936,18-20.) 25 Wienerisches Diarium 1774. aug. 29. Zichy Ferenc püspök „seine geliebte Domkirche, nach vieljähriger Beschäftigung der Werkleute und Anwendung ansehnlicher Kosten, durch innerliche Verschönerung herzustellen: welche auch theils nach gründlicher Erfindung und Anleitung desk.k. Lehrers der Baukunst, Herrn Melchior Hefele, und hierüber vorläufig eingeholten Gutachten der k.k. wienerischen Akademie der Vereinigten Bildenden Künste, theils durch dem allgemeinen berühmten (welcher aber in einigen Stücken sich selbsten zu übertreffen scheinet), sehr kunstreichen Pinsel des k.k. Hofkammermalers Herrn Antoni Maulbertsch, auch jene Stuffe der Herrlichkeit erhoben worden, das unsere Hauptkirche wegen Richtigkeit der Baukunst, Vortrefflichkeit der Gemälde, Verschiedenheit, Menge, und Größe des natürlichen Marmors, Kostbarkeit der Verzierungen, und in allen Theilen durch aus herrschenden Geschmackes, nicht nur die würde eines Heiligthums möglichst behauptet, sondern auch die Bewunderung großer Kenner erhaltet, anbei unseren erblanden von Seiten der blühenden Künste, Zeugniß und Ehre bringet.” A Maulbertschre vonatkozó részt közli Garas 1960, Dokumente LV., s a Zichy levéltárból a teljes szöveget magyarra fordítva Bárdos 1980, 62. és Serfőző 1999, 93-94. Hefele győri tevékenységéről Kelényi 1994, 40-46. 26 Ezt a Szily környezetében készült, s nem sokkal a halála után megfogalmazott költemény sugallja. Szerzője Nagy János szanyi plébános. Idézi Géfin 1929, 31. Amikor Szily János a győri püspökségről Szombathelyre ment át, magával vitte a még Győrben a művészekkel és mesterekkel kötött szerződések egy részét is. Ezek ma is a szombathelyi püspöki levéltárban találhatók. Közülök Maulbertsch és Hefele leveleinek többségét közölte Kapossy 1922, a közöletlenekhez lásd Jávor 2007, Jávor 2009/1, Jávor 2009/2. 27 A teljes levelet közölte Kapossy 1922,113-114. Lásd még 25. jegyzet. Schmutzer a levélben arról az útról referál, amelyet Szily kérésére tett a Brünn melletti Obrowitz-ba, Winterhalter ottani falképeinek megtekintésére. Az út során szerzett tapasztalatai alapján érvel Winterhalter mellett, és a másik Maulbertsch-tanítvány, a Rómát is megjárt Nesselthaler ellenében. Nem szokták idézni a levél második felét, amelyben Nesselthaler jellemzésében is feltűnik Raphael neve, de az érvelésben ellenkező jelentéstartalommal: „Dem ungeachtet, da H. Nesslthaler in Rom die beste Gelegenheit hatte, und auch unter andern sein Haupt Lieblingsgeschäft ware, sich da nach den Raphael’schen Arabesken zu bilden, so läßt sich ganz vermuthen, daß, wenn doch Euer Excellenz, der allerhöchsten Anempfehlung wegen, ihn nicht ganz auf die Seite setzen, und ihm dieArchitectur, und Laubwerk anvertrauen wollten; ersieh ohne Zweifel Ehre machen würde!’ 28 Schogg Kristófról Bedy 1939, 45., s ugyanott elődjéről, Milkovich Jánosról s az écsi templom és plébánia helyreállításáról is. Ugyanerről s a templom Szent István oltáráról az 1748. évi Canonica visitatio tájékoztat, amelynek szövegét kiadta Varga-Reichardt 1991. Ezt követően csak 1830-ból maradt fenn Canonica visitatio, lásd Dóka 1998. Az 1830-as Canonica visitatio szűkszavú, az oltárok titulusait sem említi, de szól Schogg Kristóf által az écsi plébániának tett alapítványról, amelyet még a következő, 1873-as visitatio is számon tart. Mindkét visitatio: MOL Filmtár 21965 doboz, Nagy-Ecs neve alatt. A pápóci prépostságról a prépostok névsorával lásd még Katolikus Lexikon X. (2005) 587-589. 29 Az oltárok közül a főoltár és a Szent István oltár architektúráját bizonyíthatóan, a mellékoltárokét pedig valószínűleg Melchior Hefele tervezte, a kőfaragó munkákat pedig a bécsújhelyi (Wienerneustadt) Anton Gottschall, akinek a Háromkirályok oltárához készült rajza is fennmaradt a győri Egyházmegyei Levéltárban. A szobrászmunkákkal Anton Tabotta bécsi szobrászt bízták meg. (Bedy 1936,23-28.; Serfőző 1999,97-102., ugyanott a Háromkirályok oltár tervrajza: 12. kép) 194
