Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
ARRABONA 2009.47/1. TANULMÁNYOK 2007) A művészetekhez való viszonya alkalmasint példa értékű lehetett a győri káptalan többi kanonokja számára is, akik közt voltak erre fogékony kanonokok. Scharlach Gábor kanonok például, aki a Zichy püspök által a győri könnyező Szűz Máriának állított kegyoltárról 1769-ben nagyalakú rézmetszetet készíttetett a bécsi Johann Ernst Mansfelddel, s római érmek gyűjtőjeként is ismert volt.19 A művészettörténet a győri kanonokok közül Szily János mellett leginkább Schmitt Gábor olvasókanonokot tartja számon (bár őróla tudunk a legkevesebbet), mert a székesegyház két mellékoltára számára ő rendelte meg a bécsi akadémia tanáránál, Jacob Gabriel de Mollinarolonál a Szent István koronafelajánlása (4. kép) és a Szent László király felnyittatja Szent István sírját (A Szent Jobb megtalálása) témájú nagyméretű ólomdomborműveket. A két oltár is 1772-74 között készülhetett, s az egyiken egy feszület alatt a kanonok-mecénás címere is ott található. (Pigler 1929, 104-105., Abb. 141-142.; Aggházy 1959,1.91., 244.; Ronzoni 1993) A két ólomdombormű-oltár esetében már maga a témaválasztás is különleges volt. A székesegyházban ugyanis 160620 óta őrzik Szent László fejereklyéjét, amelyet 1763 óta Győrben különleges tisztelettel öveznek. Akkor a Szent László nap másnapján a várost földrengés sújtotta, amely azután szűnt meg, hogy a hermát a várfalak mentén körbehordozták. Ezt követően a városban tisztelete jelentősen megnőtt, s a körmenetet minden évben Szent László napján megismételték. Nyolc évvel később, 1771-ben, amikor Mária Teréziának sikerült Szent István jobbkar-ereklyéjét visszaszerezni Raguzából (ahová a magyar királyok temetkezőhelyének, Székesfehérvárnak 1543. évi elfoglalása után került), s azt uralkodói gesztusként viszszajuttatta Magyarországnak, a Bécsből Budára utazó ereklyét 1771. július 15-én Győrben nagy ünnepélyességgel fogadták, s a székesegyházban a Szent László herma mellé helyezték. A két szent király — ereklyéi által — közel hat évszázad múltán „újra összetalálkozott” egymással, azt követően, hogy Szent László király 1183- ban Szent István király szentté avatásakor annak székesfehérvári sírját felnyittatta s épen maradt jobb karját ereklyeként felvette és megőrizte. Másnap a Szent Jobbot Pannonhalmára vitték tovább, ott kereste fel a győri püspök, a győri káptalan s a környék minden rendű és rangú képviselője. Különleges esemény volt ez a 4. kép Mollinarolo, Jakob Gabriel: Szent István koronájának felajánlása (Győr, székesegyház) 176
