Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Domonkos Ottó: Magyarországi festőcéhek III. Pecsétek, címerek, céhedények, céhládák

DOMONKOS OTTO

MAGYARORSZAGI FESTOCEHEKIII....

11. kép

Szepesváralja és Szepesolaszi közös céhének pecsétje. Felirata: SIGIL DER KIRCHDRAUF: WALENDORF: S:V:S:FERB:ZUNFT 1777.

12. kép

Szepesolaszi önállósodott festőcéhének pecsétje, 1804. Felirata: SIGIL DER [...] FERBR.V: VALENDORF.

A gazdaságilag is kiemelkedő terület kérése nyilvánvaló: a „...privilegirtes Landhandwerck der Hauptlade...” kifejezés a lőcseiekkel való egyenrangúságukat fejezi ki. Az 1823-ban készített új céhszabály-tervezetükhöz csatolt kimutatásból kitűnik, hogy Besztercebányán (Neusohl) kívül Hont, Bars, Zólyom, Nógrád, Liptó, Túróé és Árva megyékre is kiterjesztették hatáskörüket összesen 28 helységben 64 mesterre.11

A kékfestés rezerv nyomású technikájának fokozatos elterjedése a festőmesterségen belül általánossá vált az 1770-es évektől, a divat újabb és újabb műhelyek létesítését követelte. Részben ennek is betudható, hogy a Lőcse szomszédságában fekvő Szepesváralja és Szepesolaszi mesterei is önállósítani kívánták magukat 1777-ben.12 Ismerjük közös céhpecsétjüket is: SIGIL DER KIRCHDRAUF, WALLENDORF, S(CHÖN), V(ND), S(CHWARTZ), FERB(ER) ZUNFT 1777. (11. kép) A szepesolasziak azonban 1804-ben ebből a társulásból is kiváltak: meg is osztoztak közös vagyonúkon. Céhpecsétjük: SIGIL DER [SCHÖN UND SCHWARTZ]FERB(E)R V(ON) VALENDORF (1804).13(T2. kép)

Megállíthatatlan az újabb és újabb festőcéhek alakulása, az évszázados lőcsei anyacéh, a Hauptlade vonzáskörzetének felbomlása. Ismerjük a szepesbélaiak 1818- as,14 a szarvasiak 1842-es pecsétjét,15 német illetve magyar nyelvű felirataikat, a hagyományos festőüstöt tartó oroszlánokkal. (13-14. kép)

Az eperjesiek nagy vonzáskörzetéből kiváltak 1815-ben a kassaiak,161818- ban a nyíregyháziak,17 (15. kép) 1819-ben a nagykárolyiak,18 1822-ben a miskolciak.19 A nyíregyháziak hagyományos pecsétjét 1820-ban egy munkajelenetet ábrázoló másik követte. Ezen a AZ.NYÍREGYHÁZI.FESTŐK.Ns. CZÉHPECSÉTYE. 1820. felirattal körülvéve egy műhelyjelenetet véstek. Az indigós kádból egy legény a ráfot húzza fel, mellette pedig egy a fényezőasztalon (Glättisch) dolgozó munkás látható. Egyedülálló a maga nemében. (16. kép)(Szabó 1990, 221-260.)

139