Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Polgár Péter: Késő bronzkori település részlete
ARRABONA 2009.47/ 1. TANULMÁNYOK 2008.13.27.1. : Oldaltöredék, sűrűn bevésett függőleges vonalazással. Erősen szemcsésaprókavicsos soványítású, fekete színű. 2008.13.28.1. : ívelt oldaltöredék. Aprókavicsos soványítású, fekete színű. Felülete simított. 2008.13.29.1. : ívelt válltöredék. Szemcsés soványítású, fekete színű. Felülete simított. 2008.13.30.1. : Oldaltöredék. Két darabból ragasztott. Szemcsés soványítású, fekete színű. Felülete simított-fényezett. 2008.13.31.1. : ívelt oldaltöredék. Korongolt. Fekete színű. 2008.13.32.1. : Enyhén profilált oldaltöredék. Szemcsés soványítású, fekete színű. 2008.13.33.1. : Aljtöredék. Szemcsés soványítású, külső felülete vörös, belső fekete színű. 2008.13.34.1. : Aljtöredék. Szemcsés soványítású, külső felülete fekete-barna, belső fekete színű. A késő bronzkori település4 (2. kép) Mivel a településnek csupán egy egészen kis része került feltárásra, ezért kiterjedésére, belső szerkezetére és az egykori élettér intenzitására vonatkozóan nincs lehetőségünk konkrét következtetések levonására. A dokumentált objektumok száma és elhelyezkedése alapján ugyanakkor nem zárhatjuk ki, hogy viszonylag jelentős megtelepedésről lehet szó, amit a földrajzi környezet is alátámaszthat, mivel az említett alacsony domb magasabban fekvő részei nagyobb biztonságot nyújthattak az egykori áradások ellen. Oszlophelyek5 Összesen 24 oszlophelyet azonosítottunk, melyek legintenzívebben a keleti észak-dél irányú kutatóárokban jelentkeztek, jóval kisebb arányban szóródtak a kelet-nyugat irányú kutatóárok keleti és középső részében, valamint a nyugati észak-dél irányú kutatóárokban. Átlagosan 30 cm átmérőjűek, de előfordul közel 40 cm-es nagyságú is, mérhető mélységük 20-30 cm. Betöltésük egységesen kevert kavicsos sötétbarna humusz. Funkciójuk a feltárás keretei miatt egyértelműen nem állapítható meg, azonban a nyugati észak-dél irányú kutatóárok 18-27. számú oszlophelyeiből kirajzolódó enyhe körív részlete talán inkább kerítésre utalhat. A feltételezett építmény javításával, megújításával két esetben számolhatunk: a 10-11. számú oszlophelyek a 13. sz. északnyugat-délkelet irányú árokszakasz keleti oldalán, a 25-26. számú oszlophelyek pedig az említett ívet alkotó együttes közelében, attól kissé délebbre helyezkedtek el. Árkok Feltűnően nagy számban fordultak elő árkok, melyek úgy tűnik, a településen belül is húzódtak, s esetleg a víz elvezetésére szolgálhattak. Az öt ide sorolható objektum közül a megnyitott felület nyugati oldalán elhelyezkedő 13., 16. és 30. sz. északnyugat-délkelet, tőlük északabbra a 32. sz. kelet-nyugat, a 2. sz. jóval keletebbre pedig északkelet-délnyugat irányú. Szélessége és viszonylagos mélysége alapján a 30. sz. árkokat emelhetjük ki, az átlagos mélység 30 cm, a szélesség 40 cm körül mozgott. Esetleg a település szélét jelezheti, hogy a kelet-nyugat irányú hosszú kutatóárok nyugati végénél aló. sz. árkon túl hosszan nem jelentkezett újabb objektum. 12
