Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)
HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN TERÜLETISÉG ÉS JOGHATÓSÁG .... [...] magát földes Uradalommá akarná emelni”, hogy „ennek álarczája alatt idővel minden terheket és adózói kötelességeket magáról lerázhassa”.79 A város „legfelsőbb helyen” is megpróbálta a Harrach család Újfalu feletti joghatóságát elvitatni, de kérelmét elutasították.80 Az 1848-ig hátralevő időben többé már nem sikerült konszolidálni az elmérgesedett viszonyt. Sem az adófizetésben, sem az újoncállításban, sem pedig közmunkák terén nem történt előrelépés, mindenütt maradt az addigi patthelyzet: Bruck nem nyugodott bele az ellene hozott ítéletekbe. így a vármegye 1847-ben sem tudta a közmunkák alapjául szolgáló összeírást véghezvinni, mert „a’ kívánt adatokat, nem lévén Bruck városa magyar határában alkalmatos tanú, kinek vallomása a’ megrovatás alapjául biztosan vétethetnék, meg nem szerezhette”, pedig emiatt az ott lakók „nagyobb mértékben terheltéinek köz munkákkal mint külömben a’ nélkülözött adatok’ nyomán terheltetnének”.81 A megye közgyűlése indulatosan konstatálta, „ahelyett, hogy Bruck városa már egyszer okult és ábrándozásairól letett volna, most legújabban elhagyván az egyenes utat fortéloskodáshoz fog”.82 A vármegye ismét a helytartótanácshoz fordult segítségért azzal a kéréssel, utasítsa végre Bruck városát, hogy „fennhagyván mindazon törvénytelen és vakmerő állításokkal, melyek által törvények és országos határozat ellenében nemességével és földesúri jogaival kérkedik; ne iparkodjon alattomos és fortélos utakon mit eddig törvényesen el nem érhetett, magához ragadni, s mind e megyét hasztalan ellenszegülése és folyamodásai által ne fárassza, mind ausztriai felsőbb hatóságait [...] hibás vélekedésbe ne szenderitse”.83 A vasútállomás A vasút, ezen belül a brucki vasútállomás épületének elhelyezése körüli viták szemléletesen demonstrálják, hogy a rendi felfogás miként ütközött a rendi határokat földrajzi valóságukban is áttörő vasútépítés programjával. Az eddig bemutatott konfliktusok közül „sűrítve” szinte valamennyi felbukkan ebben a vitákban. A város sajátos terepviszonyaiból adódóan a brucki vasútállomást az építtető báró Sina György részvénytársasága csak az újfalui oldalon, azaz magyar földön tudta felépíteni. A megye kifogásai nem elvi jellegűek voltak, pontosabban, nem a vasút, mint eleddig ismeretlen közlekedési mód ellen szóltak. Sőt, a vármegye tisztában volt a vasút hallatlan jelentőségével,84 több alkalommal is részletes vitát folytatott a felmerülő részletek felett.85 Miután az országgyűlés a Duna bal partján haladó nyomvonal mellett tette le voksát 1839-ben, Sina egy időre visszavonult a Bécs-Győr vonal építésétől. 1842-re viszont sikerült befejeznie a Bécs-Gloggnitz vonal megépítését, majd építési engedélyt kért a Bécs-Győr vonalra, melyet 1844-ben meg is kapott. Már ekkor kérvényezték, hogy a vasútállomást a magyar oldalon építhessék fel, a megye azonban ezt elutasította, lévén, hogy az engedély csak az osztrák területre szólt. Az újabb körben a társaság a város körüli részek ingoványos voltára hivatkozott, melyek miatt az állomást csak a magyar oldalon lehetne kedvező körülmények között felépíteni. A megye végül belement a kompromisszumba, de csak azzal a feltétellel, hogy még a megnyitás előtt pontosan kidolgozzák a közös vámkezelés és osztrák hatósági jelenlét részleteit.86 (Sáry 1979,129-130.) Mindez azonban elmaradt: a báró Sina György fővállalkozó által gründolt, de a „Bécs-Glog-121 1 I
