Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVATH CIPRIAN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... tott napvilágot a tabaevkai 2. kurgánból is. (Orlov 1984, 36-37.) Szakirodalmunkban régóta ismertek a cernigovi ivókürtök, melyek közül a nagyobbikat díszítő lemezen ugyancsak megtalálható a mintázat hátterének poncolása. (Fettich 1937,87-88.) A bécsi szablya pengeberakásának egyik legjobb párhuzama a kijevi szablyán látható, ennek a vércsatornába helyezett lemezét poncolt hátterű növényi minta díszíti. (Fodor 1981, 88., 30. j., 3. kép; Fodor 2000, 16-17.; Erdélyi 1994, 132., 3. kép) E palmettamintákat felvonultató fémművesség kiteljesedését — a magyar leletek alapján — a X. század közepére szokás keltezni, (Orlov 1983, 43-44.; Orlov 1984, 48.; Bálint 1989, 113-114.) e század elején hozhatták létre a normannok kijevi központjukat. (Bóna 2001, 21-24.; Polgár 2003, 246.) Az eljárás elterjedtségét jól példázza, hogy a poncolt háttérrel kiemelt minta megtalálható a X-XI. századi viking leletek között is. Pompás példája a bambergi ládika, melyet szalagfonat és növényminta, valamint figurális ábrázolások egyaránt díszítenek. Ezek háttere több helyütt is poncolt. Kora az 1000 körüli évekre tehető. (Menghin 1992, 21.) Hasonló időszakra keltezhető a camini ládika is, melynek mintázatát ugyancsak poncolt háttér emeli ki. (Paulsen 1933,19-20., Vl-VII. t.) Az 1000-1050 körüli évekre keltezhető az árhusi ivókürtveret, melynek mintázatát poncolt háttér emeli ki. (Olsen 1981, 173., 179.; Lehtosalo-Hilander-Roesdahl 1992, 236.) Az állatábrázolással díszített heggeni lobogó mintázatát is poncolt háttér emeli ki, ennek készítési ideje kb. 1000-1050 közé tehető. (Crumlin-Pedersen-Torsten-Jorgensen 1992,46.) Több, körponcokkal kitöltött hátterű tárgy került elő a birkái temetőből is: az 543. sírban lelt ezüst késnyélborítás szalagmintájának hátterét töltik ki kerek poncok; (Arbmann 1940,169., Abb. 122., Taf. 177.) a 825. sírból származó növénymintás ezüstfüggő háttere ugyancsak körponcokkal kitöltött. (Arbmann 1940, 299., Taf. 96.) Veretes tarsolyt díszíthetett az a növénydíszes, körponcokkal borított hátterű aranyozott bronz lemezke, mely a 956. sírból került elő. (Arbmann 1940, 380., Taf. 129.) A skandináv területekre keleti importtárgyakon is eljutott ez az ornamentika, ezek keltezése a X. század vége -XI. század. (Jansson 1988, 625-627.) AIX. századi Kárpát-medence nyugati részén a Karoling Birodalom peremkultúrájával számolhatunk.74 A Karoling növényi ornamentika fémben feltűnő emlékeit Monika Lennartsson tekintette át: összefoglalásából kitűnik, hogy e háttérkitöltő eljárás feltűnik ugyan, de nem jellemző a karoling fémművességre. (Lennartsson 1999) A poncolt háttér megtalálható a középkori fémművesség szempontjából fontos szerepet játszó Német-Római Birodalom területén is.75 Úgy tűnik azonban, hogy a X. században még nem számított elterjedtnek, nagyobb számú emlékei az ezredforduló utáni időből valók. A X. század végi helmstedti evangeliárium fedőlapját díszítő lemezen látható négyágú növényi minta hátterét apró, tömör poncok töltik ki. (Kahsnitz 2001,189-192.) Több kereszt hátoldalán is feltűnik a poncolt hátterű növényminta, ezek egyike az ún. Gizella kereszt.76 (Marosi 1999, 284-285.; Trogmayer 1999, 436-438.; Veszprémy 2000, 382.) Jelen van az 1020 körül készült watterbachi hordozható oltár hátlapján is. (Ebem 2001, 310.) Az eljárás alkalmazása írott forrásadattal is alátámasztható, hiszen annak leírása szerepel Theophilus Presbyter már említett ötvöstechnikai kézikönyvében. Ennek az ornamentális elemnek az elterjedése tehát, egy adott időszakban — más ornamentális elemekhez, tárgytípusokhoz stb. hasonlóan — nagyterűién megtalálható volt.77 65
