Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVÁTH CIPRIÁN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK... VIII.; Modrijan 1975, 7-16.; Giesler 1980, 87. Abb. 3.) Hasonló háttér emeli ki több korongfibula mintázatát is. (Modrijan 1975, 7-16.) A X-XI. századi magyar leletanyagban található bizánci és balkáni eredetű tárgyakat Mesterházy Károly tekintette át.59 (Mesterházy 1990a; Mesterházy 1991; Mesterházy 1995) A bizánci fémművesség kutatása napjainkig komoly hiányosságokkal küszködik, nagyon kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy mit tekinthetünk a kora középkorban a bizánci fémművesség jellemzőinek.60 (Bálint 1996, 940.; Szőke 2001, 107.) A mintázat poncolt háttere természetesen megtalálható Bizánc korabeli leletanyagában is.61 A VIII. század végére keltezhető egy ismeretlen lelőhelyű arany övcsat, melynek mintázatát az alap poncolt kitöltése emeli ki. (Werner 1988; Schulze-Dörrlamm 2004,359-360. Abb. 10.) A kora IX. századra keltezhető egy konstantinápolyi sztaurothéka, melyen tömör poncokkal kitöltött hátterű keresztábrázolás látható. (Mathews 1997, 74.) A X-XI. századból származik egy ismeretlen lelőhelyű hosszúkás csattest, melyet poncolt hátterű állatábrázolás díszít. (Zahlhaas 1998,234.) A X-XI. századra keltezhető egy Konstantinápolyból származó, aranyból készült, Krisztust ábrázoló cameat tartó ötvöstárgy, melynek hátoldalát poncolt hátterű növényminta díszíti. (Taft 1997, 129. sz.) Hasonló módon keltezhető a sarmsai kereszt is, rajta ugyancsak poncolt alapú növényminta látható. (Sanikidzé-Abramishvili 1979, No. 18.) Egy Szent Miklóst ábrázoló camea pedig a XI. századra datálható, ennek a keretét díszíti poncolt hátterű növényi minta. (Bank 1978,157-158. sz.) A bizánci csatviselet példái láthatók azokon az állatábrázolásos, szíjbefűzős darabokon, melyek közül a Kárpát-medencéből is több darab ismert. E csattípus keltezése tekintetében az egyes tanulmányokban a IX. század végétől a XI. század elejéig terjedő időszak merült fel lehetőségként. (Mesterházy 1990a, 88-92.; Langó-Türk 2004, 377-385.; Pletnyov 2005) E csatok közül több példányon is feltűnik a poncolt technika, itt azonban nem a minta hátterét, hanem az állatok testét,62 vagy a minta egyes részleteit érzékelteti poncolás. (Eger 2001, 343.) Valószínűleg bizánci műhely alkotása a X. század végére - XI. század elejére keltezhető dunei csésze is, melynek oldalán növény és állatábrázolás, míg fülén növényi minta látható: ezek hátterét körponcok töltik ki. (Darkevic 1976, 175; Andersson 1983, 17-20. Fig. 15.; Tegnér 1992, 309; Kiss 1996, 218.) A 948-959 közé keltezhető limburgi sztaurothéka betűinek keretelésén szintén feltűnik a poncolás. (Kádár 1987, 152. ; Kiss 1996, 218.) Itt kell megemlíteni a besztereci szenteltvíztartót is, melyen a felirat és a növényminta hátterét ugyancsak körponcok borítják. (Fettich 1959, 33-34.; Kiss 1996.) Ennek a bizánci, esetleg balkáni műhelyben készült aspersoriumot jelenleg az ezredforduló körüli évekre keltezik.63 (Kiss 1996, 218-222.) Kutatásunk bizánci eredetűeknek határozta meg a madárábrázolással, pentagrammával díszített gyűrűket, ezek körében több darabnál is megfigyelhető magának a mintának és annak hátterének, vagy csupán a háttérnek pontokkal történő kitöltése. Ezeket azonban nem poncolóval készítették, hanem az öntőformát alakították ilyenné.64 A háttér megkülönböztetésére való törekvés látható azokon a X-XI. századi kerámiákon is, melyek mintázatának hátterét festett pontok borítják. (Talbot Rice 1930, Pl. Ill, VI.) Ennek a háttérkitöltésnek példái a korabeli bolgár leletanyagból is ismertek. Számunkra talán a legfontosabb egy pár aranyozott bronz szablyafüggesztő, ami szinte 63 I
