Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - T. Szőnyi Eszter: Háza Mursella municipiumban
T. SZŐNYI ESZTER HAZAK MURSELLA MUNICIPIUMBAN A ház alaprajza a szokásos formát mutatja. Egyesek átriumos, mások peristiliumos típusként határozzák meg az ilyen épületeket. (Palágyi 2001; Topái 1984; Thomas 1964) Tulajdonképpen egyik sem teljesen helytálló, sem lefedett központi helyiségről, sem körülfutó oszlopsorról nem beszélhetünk esetünkben. Az épület központjában a 17,5x17,5 m-es, lekavicsozott udvart folyosó veszi körül, amely befelé nyitott, oszlopokkal, vagy oszlopos mellvéddel határolt volt. Innen nyíltak a helyiségek, és a belső helyiségsor megvilágítását is innen kaphatta. Az épületen belül az egyes helyiségek rendeltetését meghatározni nehéz. Mindenesetre egyértelműnek látszik, hogy lakóház volt. Bejáratát a délnyugati oldalra helyeznénk, az épület tengelyébe. A keleti szárnyban, ahol a nagyobb méretű, gyakran egymásba nyíló helyiségeket találjuk, a konyhát, az ebédlőt, a családtagok mindennapos tartózkodási helyét és hálószobáit feltételezzük, a szűk folyosóval kettéosztott nyugati oldalon, az aprócska helyiségek részint raktárul, részint a szolgaszemélyzet hálóhelyéül szolgálhattak. A bejárattal szemközti oldal tengelyében a 8x11 m méretű terem a klasszikus római ház tablinumát idézi. Az épület díszes kivitelezését a már említett freskótöredékek és az itt talált síküveg darabok bizonyítják. Folyóvíz ebben az épületben — de feltehetőleg az egész városban — sem volt. A ház használatának idején a keleti részen lévő — csak félig feltárt — 71. sz., és a kerítés, valamint az épület között elhelyezett 37. sz. kutat használták. (6. kép) A kutat a szokásos építési technikával készítették, deszkával bélelték, a fát a talajvíz 375 cm mélységben konzerválta. Betöltésében a behullott imbrex- és tegulatöredékeken kívül kevés kerámia és 5 db pénz került elő II. Claudiustól Valentinianusig. A fenti pénzek a használat ill. a felhagyás időpontjához szolgáltatnak bizonyítékot. Az épület építési időpontját elsősorban az udvar kavicsozása alól előkerült leletek, valamint az építkezést megelőző planírozás során feltöltött gödrök felső betöltési rétegéből származó tárgyak határozzák meg. A kerámiaanyagban főként házikerámia töredékek, köztük szürke, horpasztott oldalú poharak, vízszintes peremű fazekak kerültek elő, 1-1 Rajna-vidéki sigillata töredéke is előfordult. Ugyancsak a feltöltési rétegből származik két emailos fibula. (7. kép) Ezek, valamint a korhatározó helyzetből előkerült pénzek alapján (61. gödör planírozása: Philippus Arabs, 87. gödör meszes anyagú planírozás: III. Gordianus, folyosó járószintje: Philippus Arabs) a ház építését a III. század közepére keltezzük. Használata legalábbis a nyugati szárnyban a Constantinus-dinasztia idején még igazolható. Az épület típusa egyrészt hasonlít a klasszikus villa urbanára, másrészt a városi házak közül a provincia területén talált néhány, vagy éppen Róma városi esetleg itáliai fényűzőbb, nagyobb városi házak egyes klasszikus részletére. Természetesen számos eltérést is találunk a mursellai ház és mondjuk a Pompeji 6. kép Kút a 2. épület mellett 39
