Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A peremgyűrűs furulya
BRAUER-BENKE JÓZSEF A PEREMGYŰRŰS FURULYA • a győri Xántus János Múzeum gyűjteményéből a 2000.4.1-es leltári számú, ismeretlen származású, 6 ujjnyílásos furulya (390 mm) ismert. (1. kép) • a jászberényi Jász Múzeum néprajzi gyűjteményének leltározatlan, ismeretlen származású peremgyűrűs furulyája a két peremgyűrű között az ujjnyílások mentén hosszában elrepedt, de a két gyűrű megakadályozta a további repedést. • a kaposvári Rippl Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében található 11.510-es leltári számú, 6 ujjnyílásos furulya (516 mm) ismeretlen készítőtől, Kaposvárról származik. • a kapuvári Rábaközi Múzeum néprajzi gyűjteményben található 76.112. 1-es leltári számú, 6 ujjnyílásos furulya (340 mm) ismeretlen készítőtől, Kapuvárról származik. • a keszthelyi Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményben található 58.1191.1-es leltári számú (492 mm) furulyát Kispál Lajos készítette a Somogy megyei Vörsön. A peremgyűrűk épphogy kiemelkednek a furulya felszínéből és virágmintás domború faragássá alakultak. Azonban a szintén Somogyból való hosszúfurulyákon ezt a díszítésmódot nem alkalmazták, és ez a tény megkérdőjelezi a peremgyűrűk kizárólagos repedés elleni védőfunkcióját. • a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum néprajzi gyűjteményében található 76.54.15.l.-es (315 mm), a 76.54.16.1-es (295 mm), a 76.54.18.1-es (300 mm), a 76.54.19.1-es (300 mm) és a 76.54.20.1-es (300 mm) leltári számú 6 ujjnyílásos peremgyűrűs furulyákat Kiskunfélegyházán készítette Görög Pál. Szintén ő készítette a 76.54.17.1-es leltári számú (200 mm) nem peremgyűrűs 6 ujjnyílásos furulyát is, ezért itt is feltételezhető a két típus egyidejű ismerete és egymás mellett élése. A gyűjtemény 69.42.1-es (296 mm) és a 69.43.1-es leltári számú peremgyűrűs furulyákat a kiskunfélegyházi Dobák Károlytól vette a múzeum. Valószínűsíthetően nem ő a készítője a hangszereknek, mert azt külön feltűntették volna a leltárkönyvben, mint azt Görög Pál esetében is tették. Még egy peremgyűrűs furulya található a gyűjteményben, a 69.40.1-es leltári számú (400 mm), amelyet Czakó András földműves adott el a múzeumnak 1969-ben. Itt is csak az eladó személyét ismerjük, a készítőjét nem. Általános jellemzőjük a kiskunfélegyházi peremgyűrűs furulyáknak, hogy hosszukat tekintve elmaradnak a Sárosi Bálint által megadott átlagos 400 mm-től. (Sárosi 1998, 80.) • a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében található 53.1529.1- es leltári számú (370 mm) Szentistvánból (Borsod) való peremgyűrűs furulya vitéz Fekésházy József ajándéka 1937-ből. • az orosházi Szántó Kovács János Múzeum néprajzi gyűjteményében az 52.1408.1- es leltári számú (510 mm) peremgyűrűs furulya Orosházáról került a múzeumba, de készítője ismeretlen. • a sárospataki Rákóczi Múzeumban két Zemplémből való peremgyűrűs furulya található. A 67.5.15-ös leltári számú (478 mm) és a 67.5.18-as leltári számú furulyák.( Hankóczy 1986-1988, 707.) • a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum néprajzi gyűjteményének 64.45.1-es leltári számú (482 mm) peremfurulyáját Bárdosi Pál zalaegerszegi esztergályos kőrisfából készítette 1930-ban. A furulyát Kozma László pásztor használta 1959-ig: a húsvéti határjárások alkalmával a határjárás dallamát játszotta rajta. 193
