Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Fajcsák Attila: Egy hajdútánc-dallamunk eredete

ARRABONA 2008.46/2.

TANULMÁNYOK

11 Más irányú vizsgálatai során lényegében Dobszay László is hasonló jelenségre hívja fel a figyelmet számos régi népdalunkkal kapcsolatosan. (Dobszay 1984a, 193.)

12 Bartha Dénes és Kiss József a PHÁ ÖÉ 372. dallamának jegyzetében (704. lap) a MNTI. 729. és 870. dallamával való kapcsolatra is felhívja a figyelmet (lásd a dallamok jegyzetét is a MNT-ban).

13 A szlovákok egyébként saját nemzeti kincsükként tartják számon ezt a dallamot („Póza bucski”). Domokos Mária szíves szóbeli közlése. Lásd még ehhez: Kovalcikova-Poloczek 1955, 89. További dallamvariánsok: uo. 81-83.; „Pod hajduche” címmel uo. 84.; „Hajdúk” címmel uo. 86.

14 Bálint Zsolt vizsgált hajdútáncunkat egy moldvai Floricica dallammal vetette össze. Valamilyen véletlen folytán a virginálkönyv hajdútánca Ц, előjegyzéssel szerepel az összehasonlításban, amely nyilvánvalóan tévedés. (Bálint 1993, 69.)

15 Bartók 1966, 522. Hivatkozik rá Sárosi 1996, 79.

16 MNK I. 375. A dallamról írt bővebb elemzést lásd uo. 375-376.

17 Domokos P. P. 1952,152-159., Vargyas 1979,152. A dallam jegyzetét lásd uo. 179.; Dobszay 1984, 297. dallam, a jegyzete 601.

18 Domokos P. P. 1978,12. 8. dallam. Az előtag két változatát lásd a Keczer Anna-kéziratban: Kresanek 1967, 87. C-62 és 110. F-6 dallam. A Vietorisz tabulatura egyik énekelt dallamát a további irodalommal lásd Szabolcsi 1950, 30-31.

19 Domokos-Rajeczky 1991, 79. A dallam jegyzetét lásd uo. 160. Domokos P. P. 1953,128-129.; SZDR I. 118.; II. 56-57., MNKI. 445-446. III./110 c. dallam.

20 Változatát közli Tari 2001, 84.

21 Természetesen az más kérdés, hogy ezek a táncdalok mennyiben viselik magukon a későbbi korok hangszeres játékstílusának nyomait. Ha azonban a „lerakódásokat” sikeresen „lehámozzuk”, akkor elénk tárulhat az eredeti, korai dallam. A fenti dallamok közül ez elsősorban a Barkóczy-kézirat táncának második felére vonatkozik.

22 Vargyas 1947, 296-298.; Domokos P.P. 1964, 32., 37.; Domokos P.P. 1978,15.; Pávai 1993,161.; Sárosi 1996, 90., 91., 93., 99., 101., 130.; Vargyas 1981, 354.; Szabolcsi 1959, 167.; Diamandi-Papp 1994, 803-804.; Papp 1990, 298.; MNKI. 468.

23 Miként Juhász Zoltán, e dolgozat írója is elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar duda oktávnyi hangterjedelme már a késő középkor végére kialakulhatott. Nyilvánvalóan a megerősítést erre csak e régi fúvós hangszerünk és a hozzá kapcsolódó ún. dudanóták monografikus feldolgozása adhatja meg. Juhász Zoltán szíves szóbeli közlése.

24 Mint tudjuk, a dudás néha még keservest, népies műdalt, polkát, valcert stb. is játszott hangszerén: Sárosi 1998, 112.

25 Bárdos Kornél is csak megemlíti, de sajnos nem részletezi Pernye eredményeit. (Bárdos 1984, 111.) Pernye András: Jelentés „A soproni virginálkönyv és Wohlmuth János” c. tárgyban végzett kutatásáról. MTA Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály.