Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Fajcsák Attila: Egy hajdútánc-dallamunk eredete

ARRABONA 2008. 46 / 2.

TANULMÁNYOK

2. kottapélda

2. kottapélda folytatása

2. kottapélda

a) UNGR. TANZ, PROPORTIO, Johann Wohlmuth, 1689., Szabolcsi В. 1959.342.;

b) HAYDUCZKY, PROPORTIO, Jan z Lublina, 1541, Szabolcsi В. 1959. 184.; c) TANTZ, PROPORTIO, Stephan Crauß, 16. sz. 1. fele, Domokos M. 1990.482.; d) PROPORTZ AUFF DEN VNGERISCHEN TANTZ, Wolff Heckei, 1556. Szabolcsi B. 1959.185-186.

ható, hogy a soprani kézirat táncának páratlan ütemű változata hűen követi a páros dallamát, ütemszámát, éppúgy mint a Crauß hat ütemnyi táncdallamánál és az Ein Vngerisher Tantz-nál. Ez utóbbinál azonban minden sor ütemszáma eredetileg megkétszereződik a proporcióban. (Szabolcsi 1954,92-94.; Szabolcsi 1959,185-186.) A Jan z Lublina Hayduczky-jának páratlan változata viszont melodikáját tekintve teljesen más, az ütemszám pedig csak a proporció utótagjában egyezik a pároséval. Az is szembetűnő, hogy a Hayduczky páratlan ütemű változatának előtagja mintha csak az Vngerisher Tantz (Szabolcsi 1954,130.; Szabolcsi 1959, 203.; Domokos M. 1990, 519.) vagy az Ungaro (Domokos M. 1990, 480., 506.) „A” sorának volna a páratlan megfelelője.

Nem hagyható megjegyzés nélkül, hogy a Jan z Lublina Hayduczky-jának (2. kottapélda) 1540 körüli dátuma nem azt jelenti, hogy a tánc akkor született. Ez a dátum csak a lejegyzés ill. a megjelenés időpontja! Nem zárható ki a tánc XV. század végi keletkezése sem, hiszen akkorról már vannak adataink a hajdútáncra. (Szabolcsi 1959, 163., Rajeczky 1988, 570-574., Martin 1990, 538-539., 554.)

Szabolcsi Bence hívta fel a figyelmet elsőként arra, hogy a Keczer Anna-féle kéziratban megtalálható az általunk vizsgált tánc proporciójának egy változata. (Szabolcsi 1959, 342.) Egyik érdekessége e dallamnak (3. kottapélda), hogy az „A” sora hangról-hangra megegyezik a Wohlmuthéval, azzal a különbséggel, hogy nem ütemelőzővel indul. A másik, hogy Kresanek, a kézirat monográfusa, nem az általa magyarnak ítélt táncok között szerepelteti. (Kresánek 1967, 70. A-32a dallam) A harmadik szembeötlő, de cseppet sem meglepő jelenség: úgy tűnik, mintha a Keczer Anna-féle változat utótagjának első két ütemében a Mainerio által közreadott Ungarescha „b” sorának (Szabolcsi 1954, 116., Szabolcsi 1959, 200.) kétütemnyi tetrachord motívuma jelenne meg egy kicsit másképpen. S végül a negyedik: a soproni első feljegyzés formája AAbbc, Keczernél pedig már szabályos AABB. A „B” rész

176