Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: Egy Szent László előtti katonaszent: Szent Vencel
ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK körben elterjedt, de ezek között is kiemelt helyet foglalnak el vasi előfordulások. (Fehértói 2004,797-798,801-802,813.) AXIII. században két Vas megyei várjobbágy család egy-egy tagja is viselte a nevet Söptén,3 illetve Söjtörön,4 de feltűnik a név két nemes családnál is, a telekesi nemesek között5 és az egyik nevezetes Vas megyei nemzetségnél, a Nádasd nem Nádasdi családjában. (Karácsonyi 1900, 841-843.) Ez utóbbi család külön figyelmet érdemel, itt ugyanis a XIII. század folyamán két generáción keresztül is nyomon követhető a név használata: a Vencel — magyarosan Vincló — nevet viselte a század első felében a család alapítójaként számon tartott Petenyéd egyik fia,6 majd a század végén ennek egyik unokaöccse is.7 Ugyancsak figyelemre méltó, hogy mindkét Vencelnek volt László nevű testvére, sőt a továbbiak szempontjából az is kiemelendő, hogy az idősebb vagy I. Vincló esetében mindhárom testvére szlávos (Vincló, Varazló és László) nevet viselt. (Karácsonyi 1900, 842. családfa) A Vencel és a László név együttes szereplése a két szent tiszteletének párhuzamosságára utalhat, ami bizonyára kultuszkeveredéssel járhatott — erre Szent Vencel legendái és ikonográfiája bőven adott lehetőséget — és végül Vencel tiszteletének háttérbe szorulásához vezethetett. Ennek egyik bizonyítéka lehet az a közismert krónikahely, amely szerint a III. András halála után magyar királlyá koronázott cseh Vencelt „...a magyarok Lászlónak hívták”. (SRH I: 481, 5-6.) A két szent kultuszának kapcsolata további kutatásokat igényel, az alábbiakban Vencel korai —jellemzően nyugat-dunántúli — kultuszára gyűjtöttük össze a történeti és régészeti adatokat és a kultusz elterjedésére igyekeztünk magyarázatot keresni. A Szent Vencelről elnevezett magyarországi középkori templomokat legutóbb Mező András gyűjtötte össze Patrocíniumok a középkori Magyarországon című utolsó művében. (Mező 2003,493) Pontosítva és kiegészítve az általa készített listát jelenleg 11 olyan középkori templomról van tudomásunk, amely Szent Vencel mennyei védelme alatt állt.8 Középkori helynév XX. századi helynév XX. századi közig, egység XI. századi egyházmegye Asszonyfa Ostffyasszonyfa Vas vm. Győri em. Gyanafalva Gyanafalva/ JennersdorfVas vm. / Ausztria, Bgl. Győri em. Kerca (Szentviszló)Kercaszomor Vas vm. Győri em. KöveskútSalköveskút Vas vm. Győri em. KőhalomRépcekőhalom/ Steinberg an der RabnitzSopron vm. / Ausztria, Bgl. Győri em. PolánySorokpolány Vas vm. Győri em. SzentliszlóSzendiszló Zalavm. Veszprémi em. SzentviszlóBecsvölgye / Kislengyel Zalavm. Veszprémi em. SzilSzil Sopron vm. Győri em. TótvázsonyTótvázsony Veszprém vm. Veszprémi em. VarasdVarasd/Varazdin Varasd vm. / Horvátország Veszprémi em. A táblázatban feltüntetett adatok alapján Vencel kultusza csak Nyugat-Magyarországon, a Szent István által az ezredforduló táján alapított két legkorábbi egyházmegyében, az 1009-ben már biztosan létező győri és a veszprémi püspökségben honosodott meg. Azon a területen tehát, amely az Árpádok eredeti szállás- és uralmi területe volt.
