Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Magyar Kálmán: Szent László és Somogyvár (Tanulmány a XI. századi magyar-francia kapcsolatok történetéhez I.)

ARRABONA 2008.46/ 1.

TANULMÁNYOK

6. kép

Somogyvári bencés apátság Bakay Kornél ásatása nyomán (Magyarné Hrotkó Zsuzsanna rajza)

ún. műhelyekben dolgozó építőiről nincs semmilyen feljegyzésünk. Az Odilo apát által lejegyzett anyagban nem szerepel más, csak az atrium ecclesie, a templom átriuma vagy előcsarnoka. Ez különösen fontos hely volt, mert a rászorulók itt menedéket találhattak és senki nem ítéltethette őket el. (Bakay 1989,157.)

Ezen kívül az apátság többi részét a különböző módon megmaradt feljegyzésekből, szakirodalomból és a rendelkezésünkre álló anyagközlésekből lehet rekonstruálnunk.

Levárdy Ferenc egy (vagy több?) bencés szerzetest, míg a feltáró régész, Bakay Kornél csak általában egy papot tart az építkezés vélhető irányítójának. (Levárdy 1992, 258-265; Bakay 1989, 157-170.) A monostor méreteit és reprezentációját végső soron maga a király határozta meg. Néhány kutató szerint az épületet birtokba vevő francia szerzetesek is beleszóltak az itt létesülő épületek „milyenségébe”. Fügedi Erik például azt írja: „ A franciák Magyarországon is nagyobb monostorokat építettek, mint amilyenek nálunk szokásosak voltak. Sietve teszem hozzá, fényesebbet is, amint azt a feltárt romok, de főképpen a kerengő bizonyítja.” (Fügedi 1992, 59.)

Szerintünk az építkezés kezdetének és előrehaladásának „kötelező” logikai támpontjait az 1091-es átvétel, valamint László királynak 1095-ös váratlan halála és somogyvári temetése határozhatja meg. Mindnyájunk számára nyilvánvaló, hogy az egyháziakból és a világiakból álló népes (legalább 14-20 fős) francia új kolostorlakó közösségnek már 1091-ben megfelelő nagyságú lakótérre, valamint a bencés regula szerinti élethez szükséges egyházra és még egyéb javakra is szüksége volt. Ezek meglétével és az apátság működése közben is folyhatott az építkezés, valamint

66