Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK rata Néppártot. 1989. szeptember 30. és 1990. május 27. között a párt elnöke volt. 1990. május 27. óta a párt tiszteletbeli elnöke. Az 1990. évi országgyűlési választásokon a KDNP budapesti listavezetőjeként bekerült a parlamentbe. 1990. augusztus 31-én lemondott mandátumáról, mert kinevezték a Magyar Köztársaság vatikáni és a Máltai Lovagrendnél akkreditált nagykövetének. Jelenleg nyugdíjasként Budafokon él feleségével. (Keresztes Sándor szíves közlése, Budafok, 2006. augusztus 3. és www. mkogy. hu/kepviselo/elet) 18 Belügyminisztériumi jelentés 1947. MOLXIX-B-l-h II. sor 5639-365. 19 Sztójay Döme (1883-1946): Berlini magyar nagykövet 1935-1944 között, majd 1944 márciustól az év-augusztusáig Magyarország miniszterelnöke, egyben külügyminisztere. A Népbíróság 1946. március 22-én háborús főbűnösként halálra ítélte és kivégezte. (Magyar Nagylexikon XVII. kötet 2003,17.) 20 Krywald Ottó jelentése a belügyminiszternek. MÓL XIX-B-l-h II. sor 5639-365. 21 A Belügyminisztérium levele az ÁVO-nak. 1947. MOL XIX-B-l-h II. sor 5639-365. 22 Shvoy Lajos levele, 1947. IX. 10. SzfvPL-No. 7436-1947. 23 Halácsy Dezső 1908-ban született. Magántisztviselő és hírlapíró. Első tárcája 1927-ben jelent meg, a Nemzeti Újságban, ettől kezdve több napilap és újság cikkírója. A Magyar-Holland Biztosító Rt. Kultúrgazdasági osztályának felügyelője, 1937-től a Gazdák Biztosító Szövetkezetének sajtóelőadója volt. 1936-tól a Pesti Hírlap külmunkatársa. 1938-tól a Biztosítás és Városgazdaság c. lap főmunkatársa. 1942-től a Sajtókamara tagja. Halácsy alapító tagja volt a Magyarok Világszövetségének, éppúgy mint a Szent László Társulatnak. Rendes Tagja volt a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének. (Gulyás 1993, 243. hasáb) 24 SzfvPl- No. 7436-1948. 25 Molnár Erik (1894-1966): Marxista történész, jogász, filozófus. 1949 és 1966 között a MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. 1947 szeptembere és 1948 augusztusa közt külügyminiszter, majd moszkvai, később Helsinki magyar nagykövet. 1950 és 1952 közt igazságügyminiszter, majd újból külügyminiszterré nevezik ki 1952 novembere és 1953 júliusa között. Ezután legfelsőbb bírósági elnök, majd 1956. október 31-ig újból igazságügyminiszter. (Bölöny 1992, 335.) 26 Rajk László (1909-1949): Tanár. 1931-től tagja a kommunista pártnak, harcolt a spanyol polgárháborúban, a Magyar Front egyik vezetője. 1945 és 1949 között az MKP majd az MDP Politikai Bizottságának tagja, 1946-ban a Központi Vezetőség főtitkárhelyettese. 1946 márciustól 1948 júliusáig belügyminiszter, majd ezután 1949 júniusig külügyminiszter. A Magyar Függedenségi Népfront főtitkára. 1949. június 19-én kivégezték, 1955-ben rehabilitálták. (Bölöny 1992, 351.) 27 Ortutay Gyula (1910-1978): Néprajzkutató, politikus. Eleinte a FKgP tagja, majd pártján belül az MKP- val való szoros együttműködés híve. 1946-tól a néprajzprofesszor a budapesti egyetemen. Pártja kizárja, 1947 márciustól 1950 februárja között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Hivatali ideje alatt államosítják az egyházi iskolákat. 1947júniusától PB-tag, majd a Hazafias Népfront főtitkára. Az ELTE rektora 1957 és 1963 között. Haláláig az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának igazgatója. (Magyar Nagylexikon XIV. kötet. Bp. 2002, 271.) 28 Magyar Nemzet 1948. március 21. 29 SzfvPL- No. 7436-244/1948 30 SzfvPL- No. 7436-244/1948 31 Halácsy Dezső, a Szent László Évkönyv szerkesztőjének beszámolója a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Ellenőrzési Osztályának. 1950. március 27. MOLXIX. - B-l-h. II. sor. 5639-365. 32 Dr. Galla Ferenc (1888-1977): Egyetemi tanár, r. k. pap. Történelem-latin szakon végzett, doktotált, majd a cinkotai plébánia lelkésze lett. Tanár a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának egyháztörténelem tanszékén, 1946-1947-ben a hittudományi kar dékánja volt. 1952-1955 között a Központi Papnevelő Intézet rektora. (MKLIII. kötet, 1997, 900.) 33 Dr. Gigler Károly (1897-1965): Esztergomi kanonok, 1934-ben az esztergomi papnevelde lelki igazgatója és tanára. Prímási irodaigazgató, majd az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója. 1950-ben érseki helynökként vezeti a főegyházmegye ügyeit. 1953 és 1956 között Kistarcsán raboskodik, később plébános Dunaszentpálon. (MKL IV. kötet, 1998,101.) 34 SzfvPL- No. 7436-63/1948 35 SzfvPL- No. 7436-63/1948 36 Jegyzőkönyv SzfvPL-No. 7436-44/1948 37 Mindszenty József levele Shvoy Lajosnak. SzfvPL- No. 7436-61/1948 38 Az ÁVO jelentése 1947. október 18-án: MOL XIX-B-l-h II. sor 5639-365. 39 A Magyarország újjáépül című fejezetre gondolt Shvoy Lajos. 40 Shvoy Lajos levele Mindszenty Józsefnek. SzfvPL-No. 7436-63/1948