Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK Az első világháború kitörése utáni megváltozott helyzet sajtójának témánkra vonatkozó írásait jelen tanulmány keretében már nem követhetjük nyomon; csupán utalni szeretnék arra, hogy a terjedelmükben érthetően megrövidült híradások is számos érdekességet tartalmaznak. 1915-ben pl. Szent László-napi „könyörgő körmenet”ről ír a sajtó;83 a következő években pedig a hadi helyzet aktualitásai is befolyásolták a körmenetről beszámoló tudósítások hangvételét — amint erre a kultusz további évtizedekben történetét is áttekintő Grábics Frigyes is felhívta már a figyelmet.84 Végezetül (A vizsgálódás néhány tanulságáról) Jelen dolgozat — készítőjének szándéka szerint — a győri Szent László-kultusz alakulásához kívánt adalékokkal szolgálni az 1850-es évek végétől az első világháború kitöréséig terjedő időszakból, a korszak legfontosabb győri időszaki sajtótermékeinek híradásai alapján. Vizsgálódásunk három helyi újság — a Győri Közlöny, a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap — ezen bő fél évszázad során megjelent évfolyamaira terjedt ki; a teljesség igényéről azonban az évfolyamok átnézése során — az anyag bősége, az idő rövidsége, ill. az előadás terjedelmi korlátái miatt — le kellett mondanom. Az összegyűlt — és dolgozatomba jelentősebb hányadában beépített — anyag azonban így is számos elemzési lehetőséget kínál a mai kutatónak. Érdekes lehetne pl. annak vizsgálata, hogy az egyes sajtótermékek milyen hangvételben, terjedelemben, lelkesedéssel stb. foglalkoztak a Szent László-kultusz győri történéseivel; hogy milyen mértékben függött ez a lap politikai pártállásától, jellegétől, ill. a főszerkesztő vagy a felelős szerkesztő személyétől — ez azonban inkább egy sajtótörténeti tanulmány tárgya lehetne. Itt és most — dolgozatom zárásaképpen — inkább arra szeretnék röviden utalni, melyek jelen kutatás fontosabb eredményei a győri Szent László-kultusz történetének feltárása szempontjából. E tekintetben az alábbiakra szeretném mindenképpen felhívni a figyelmet; • Az időszaki sajtóból pontosan nyomon követhető az ünnepség időpontjának változása. Különösen fontos számunkra az 1899. évi lapszámokból idézett történeti visszatekintés, melyből megtudjuk, hogy „e nemes város a szent király napját junius 27-én, 1764-1840-ig közünnep gyanánt ülte meg”; hogy 1840-től püspöki engedéllyal a Szent László napját követő első vasárnapra tétetett át az ünnepség; és hogy 1893-tól — ugyancsak püspöki jóváhagyással — a Szent László király ünnepét megelőző vasárnapra helyeződött át az ünnep.85 De fontos információkat nyerünk a napi sajtóból az egyes években felmerülő egyéb, az időpontot befolyásoló tényezőkről86 is — így a szakirodalom eddigi ez irányú megállapításait87 lényegesen pontosítani tudjuk. • A korabeli helyi újságokból fontos információkat nyerhetünk a körmenet útvonalának alakulásáról: követhetővé válik, hogyan és mikor alakul ki az eredetileg — és a várfalak meglétéig — a várfalak mentén tartott körmenet városon belüli útvonala, hogyan lesz abból a városi tér nagyobb részét igénybe vevő körmenet. Az ilyen irányú alaposabb vizsgálódás fontos folytatása lehet Székely Zoltánnak a barokk Győr szakrális térhasználatával foglalkozó kutatásainak. (Székely 2004.) 452
