Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
HORVÁTH JÓZSEF ADALÉKOK A GYŐRI SZENT LÁSZLÓ-KULTUSZ TÖRTÉNETÉHEZ ... A századforduló éveinek terméséből Az 1895-ben megünnepelt jeles évfordulót követő évekből témánkat illetően többnyire csak kisebb írásokat találunk a helyi sajtóban. A Győri Közlönyt ekkorra már beolvasztó Győri Hírlap 1897-ben pl. csupán két mondatot szán az ügyre: „ - Szent-László ünnepély. Ma ünnepli a kath. egyház sz.-László névnapját. Győrött ezen alkalomból szép idő esetén körmenetet tartanak.”57 Nem sokkal hosszabb a következő évben a Dunántúli Hírlap tudósítása sem, de tartalmaz további információkat is: „ - A Szt.-László körmenet ma 8 órai kezdettel ünnepies misével kezdődik, a mely után a szent ereklyéjét körül hordozzák a városban. Körmenet után a szent beszédet Schlegel Péter kanonok tartja. A szent király fejereklyéjét 8 napig nyilvános tiszteletnek teszik ki a szentélyben.”58 1899-ben viszont több hosszabb írást is találhatunk, melyek az aktualitások mellett más vonatkozásokban is tartalmaznak érdekességeket. A Dunántúli Hírlap június 22-én megjelent száma a Belvárosi Plébániahivatal nagyobb terjedelmű felhívását tartalmazza, mely fontos történeti adalékokkal is szolgál. Érdemes ebből az írásból hosszabban is idéznünk: „Nem ismeretien a m. t. közönség előtt a krónikások azon följegyzése, mely szerint e nemes várost 1763 junius 28-án igen nagy csapás érte: t. i. rettentő földrengés sújtotta, minek következtében teljesen romba dőlt. Bizonyítja ezt egyebek között a várost és annak megrendült közönségét térdepelve ábrázoló azon kép, melyet akkor Öreg-Mária-Czellben a szomorú esemény emlékére és hálából a fenyegető végpusztulás elhárításáért felajánlottak. Bizonyítja ezt a Szent László király tiszteletére akkor fogadott ünnep, minél fogva e nemes város a szent király napját junius 27-én, 1764-1840-ig közünnep gyanánt ülte meg, egyszersmind az ő díszes hermába foglalt fejereklyéjét körmenetileg hordozván a város bástyáin körül. Nevezett évben a nemes város kérelmére Stankovics János győri püspök junius 19-ről kelt átiratában megengedte, hogy ezentúl az ünnepség és körmenet Szent László napjáról, a reá következő első vasárnapra tétessék át. Minthogy azonban a Szent László ünnepe után következő első vasárnap néha már julius hóra esik, s mivel újabb időben az iskolai nagy szünidő már junius végével veszi kezdetét, hogy a haza reményei, a tanuló-ifjuság e kegyeletes, vallásos és hazafias ünnepségben való részvételtől el ne essék: kegyelmes Főpásztorunk 1893 junius 8-án bölcsen elrendelte, hogy olyan esztendőkben, melyekben az ünnep vasárnapra nem esik, az ezentúl nem az ünnep után következő, hanem az azt megelőző vasárnapon ülessék meg.” A továbbiakban közli Zalka János püspök 1104. számú, a belvárosi plébánoshoz intézett rendeletének teljes szövegét is.59 Két nappal később a Győri Hírlap is utal Zalka János püspök 1893-ban hozott döntésére, majd hozzáteszi: „ - Az idén is junius 25-én tartják meg Győrött szent László búcsúját fényes egyházi ünnepélyek közt.”60 Az ünnepség megtörténtéről csak a Dunántúli Hírlap számolt be, kiemelve: míg a hívő nép nagy számmal sereglett az istentiszteletre, a hivatalos város távollétével tüntetett! Majd hozzáteszi: „Meglátszott az utczákon is, hogy a város nem törődött az ünnepséggel. Valóságos kocsizajban, piszokban kellett körülhordozni a hős magyar király ereklyéjét.”61 Kritikusabb hangvétel a Dunántúli Hírlap cikkeiben a XX. század első évtizedében is többször előfordul; 1904-ben pl. a körmenet időpontját bejelentő rövidhírben olvashatjuk: „Remélhetőleg árkok akkor már nem lesznek az útvonalon, amerre 449
