Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Szentmártoni Szabó Géza: "Az Szent László koronája, úgy tetszik, hogy az kegyelmed ládájában vagyon" (Jegyzetek Naprágyi Demeter leveléhez)
SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA „AZ SZENT LÁSZLÓ KORONÁJA, ÚGY TETSZIK,...” calhatott...” (Literátor-politikusok 1981, 259.) A sírkő Mikó Árpád és Pálffy Géza által publikált fényképe és annak leírása alapján az életrajzi adatot mindenképp módosítani kell. Naprágyi Demeter tehát valójában nem 63 évesen, hanem „matura aetate”, azaz érett korában, 55 évesen halt meg! Kortársi feljegyzés tanúskodik arról, hogy Naprágyi 1578-ban a bécsi jezsuita gimnáziumban tanult. (Szelestei 1997, 146- 158.) Oda pedig többnyire 12 évestől 18 éves korukig jártak a diákok. Valószínűnek látszik tehát, hogy Naprágyi Demeter 1563. október 26. körül, azaz Szent Demeter napja táján született, ősei birtokán, a Gömör vármegyei Naprágyon. A kőbe metszett címeren új elemként jelenik meg a pajzstartó gyanánt alkalmazott, két halformában végződő, koronás nőalak. Károlyi Lőrinc előbb idézett könyvében így írta le a címert: Jn superiori parte infula. In medio foemina nuda umbilicotenus stans in corona” azaz: „a felső részen szalag; középütt köldökéig meztelen nő koronában áll.” Végezetül még visszatérek a Naprágyi által Győrbe hozott, s ma a bazilika Héderváry-kápolnájában őrzött, Szent László hermára. Az ereklyetartóval csaknem egyidős ábrázolás maradt fenn Bázelban az egykori karthauzi kolostor templomában, a mai Waisenhauskirchében. Az ott látható három magyar vonatkozású, 1418 körül készült színes üvegablak egyike Szent László királyt ábrázolja koronázó pa-7. kép Naprágyi Demeter sírköve a győri székesegyházban 8. kép Haller József rajza Naprágyi sírkövéről, 1881 397
