Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... A Habsburg (III.) Frigyes (1415— 1493) császár gyámsága alatt Bécsújhelyen nevelkedő László védőszentje iránti devóciójáról tulajdonképpen alig lehet valamit tudni. Jelenleg csupán egyetlen ide vonatkozó forrás ismert. Olyan házioltár, imakönyv sem maradt fönn, ami kifejezetten erről a kitüntetett tiszteletről árulkodna. Logikai úton azonban joggal föltételezhető, sőt egészen bizonyosan állítható — mindezek hiányában is —, hogy neveltetését, hitét mélyen áthatotta Szent László iránt érzett tisztelete. Kétségtelen továbbá az is, hogy mindez a személyes áhítat nem állt légüres térben, hanem egy olyan több évszázados tradícióra támaszkodott, ami éppen nagyapja, Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt teljesedett ki, s élte virágkorát. Ekkor lett végérvényesen Szent Lászlóból az ország első számú védőszentje, amelyet új attribútuma, az ország címerével ellátott kettős keresztes pajzs is jelképezett. Ezen öt évtized alatt Zsigmond személyes vonzalma és áhítata elválaszthatatlanul öszszefonódott az uralkodói-állami reprezentációval. (Kerny 2006.) A két éves korában árvaságra jutott László személyes devócióját meghatározó mozzanatok földerítésénél nem lehetett elhanyagolható tényező az ifjú oktatása, amelyre III. Frigyes aggályos gondot fordított.29 (3. kép) E neveltetésbe szervesen beletartozott a magyar szentek tiszteletének ápolása is, amely a bécsújhelyi udvarban sem volt egészen ismeretlen. Részben pragmatikus megfontolásoktól vezérelve III. Frigyes császár kitüntetett figyelemben részesítette a Magyar Királyság védőszentjeinek tiszteletét.30 Ünnepeik megjelentek a liturgikus művekben és templomok berendezési tárgyain is, amit ezt a császár megrendelésére 1447-ben készült, a Habsburgok legtiszteltebb szentjeit fölvonultató Wiener Neustadt-i Szentháromság főoltár jobb oldali külső szárnya legalsó sorában felvonultatott magyar királyszentek együttese is igazol.31 Alighanem hasonló megfontolásokból kerültek a magyar szentek egy szintén III. Frigyeshez köthető Legenda Aurea variánsába is. Ikonográfiái szempontból figyelemreméltó, hogy a miniátor — pontosabban a megrendelő — a három szent király legendájából csak egyetlen témát, halálukat, illetve a sírjaiknál történt csodákat tartotta megörökítésre érdemesnek. Szent László legendáját a kocsicsodaként ismert jelenet illusztrálta,32 vagyis az a mirákulum, amikor az állati vonóerő nélkül robogó, László tetemét szállító kocsi Váradra ért, melynek székesegyházában mel-6mtrr%o\Wnc?Favü itoi» .mMöftrních tu cm f-ttmv cr <>t Сф пс£Гсш\ c?ccVíMtí£fjtjht) 4 út 3. kép Ismereüen mester: V. László trónképe, 1455-1457 (Citta dei Vaticano, Biblioteca Apostolica Vaticana) 371
