Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... Kerny Terézia 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ SZENT LÁSZLÓ TISZTELETÉHEZ „[...] Fülöp Burgundia hercege abban az esztendőben, amikor Konstantinápoly elesett, nyilvánosan megesküdött Istennek, hogy hadra kell a törökök ellen, háborút visel ellenük, és párviadalra hívja ki ellenségét, Mohamedet, amennyiben akár Frigyes császár, akár Károly francia, akár László magyar király, akár bármelyik jelentős uralkodó hadjáratot indít, akit őméltóságának csorbulása nélkül követhet. [...]” (II. Pius 2001,331. [7.16])1 „[...] A vállakat elborító tarka zománczos virágokkal megrakott négyszögek közül szembeötlik a középső, hol három paizson Magyarország czimere díszük; a középsőn a pólyák, a szélsőkön a dombon emelkedő kettős kereszt. Az e paizsok mögött egymást keretező bárdok Szent László jelvényei!’ (Pulszky-Radisics 1885, 64.) A tanulmány címének választott év hazai történései messze eltörpülnek a Közép- és Dél-Európa későbbi sorsát végzetesen eldöntő és átrendező 1453-as esztendő viharai között, jóllehet azok belpolitikai szempontból korántsem voltak lényegtelenek. Ebben az esztendőben foglalta el Habsburg (V.) László (1445-1457) ténylegesen a Magyar Királyság trónját. A hatalomátvétel nem maradt hatástalanul az uralkodói-állami reprezentációra sem, amit néhány szerencsésen fönnmaradt kiváló kvalitású, gazdag heraldikai motívumokkal kísért képzőművészeti alkotás is alátámaszt. Ebbe a több szálon futó és több tényezőből összefonódó mechanizmusba véleményem szerint szervesen beletartozott Szent László Váradon őrzött fejereklyetartója is.2 Szent László fejereklyetartó hermája A hazai emlékanyagban mind ötvösét, mind technikáját, mind kvalitását, mind pedig eszmei jelentőségét tekintve társtalan emlék attribúcióját és pontos datálását mai napig nem oldotta meg — a könyvtárnyi irodalom ellenére sem — megnyugtatóan a hazai művészettörténeti kutatás. Ami eddig bizonyosnak tekinthető, az a következőkben foglalható össze. A váradi püspökség javait megerősítő 1406. október 18-án kelt oklevél szerint a székesegyház kanonoki sekrestyéjében, ahol Szent László fejereklyéjét is őrizték, az oklevél kibocsátása előtt néhány évvel korábban (1400 körül), tűzvész pusztított. Ekkor az ereklyetartó elolvadt, de maga a koponyacsont épségben maradt.3 A külalakjára nézve teljesen ismeretlen első fejereklyetartó helyett hamarosan egy újabb és újfajta expresszivitást képviselő, heroizáló-idealizáló vonásokkal fölruházott aranyozott ezüst büszt készült, amely a részek harmonikus együttesének hangsúlyozása helyett a leglényegesebb vonásoknak olykor már-már jelzésszerű visszaadására törekedett, lemondva a részletek, mind a haj, mind a modell plasztikus kidolgozásáról. A stíluskritikai megfontolások, a képzőművészeti párhuzamok és az 363