Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön

i

ARRABONA 2008. 46/1.

TANULMÁNYOK

nye, amelyben a legrégibb elképzelhető múlt a nagyszülők élményvilága. Három nemzedék múltán a történelmi események az ősök egynemű és osztatlan idősíkjára tömörülnek, helyi konkrét valóságuk voltaképp időfelettivé, általános, nemzetközileg is egyöntetű motívumokká eszményiesül. Eközben a jó királyba vetett feltétlen hit, a hősök halhatatlanságának képzete és a hagyomány ereje a kiemelkedő történelmi személyeket fokozatosan egymásba olvasztják, végső soron mintaadó szakrális ősképükhöz hasonítják. (Limbacher 2002,14-15.) László tisztelete is fokozatosan beolvadt az általános Istenhitbe és Boldogasszony-kultuszba, mindjobban feloldva személyes szent karakterét. Másfelől a Szent László-hagyomány erodálását okozta a vallási racionalizmus eszmeáramlata — amint konkrét példával utalt erre Debrőd esete II. József intézkedései nyomán —, és a vallásosság illetékességi körét egyre inkább visszaszorító szekularizáció folyamata.

A leépülés azonban úgy látszik nem kizárólagos és nem végleges. Sajószentkirályon szobrot avattak lovagkirályunknak, szentkúti búcsúsok templomi lobogót készíttettek a vízfakasztó Szent László tiszteletére, a hasznosi kegyhelyen, továbbá Püspökhatvan templomában szobor-, illetve oltárkompozíció részeként Szent László alakját is megalkották néhány esztendővel ezelőtt. Lovagkirályunk debrődi búcsújárótemplomát újraépítették és szentelték, még parasztasszonyok látomásában is megjelent a király. Mogyoródon (Pest m.) 2004-ben Szent László íjász Egyesület alakult, és a Kárpát-medence egészére kiterjedő, 2000 óta évenként szervezett Lármafatalálkozók legfőbb célja a Szent László-kultusz fölélesztése és ápolása.41

JEGYZETEK

1 A tanulmány az OTKA 49493 sz. támogatásával készült.

2 A terület ilyen nagyrégióként való szemléletével követjük a palóc identitástudatnak azt a napjainkig is tartó folyamatos terjedését, amit például megfigyelhettünk a Szent Anna tiszteletére Balassagyarmaton 1996-tól évenként megrendezett Palóc Búcsún, ahova az elmúlt esztendőkben a bényi településcsoportból, sőt még nyugatabbról is jelentkeztek résztvevők. A szintén az 1990-es években indult és kétévente megrendezett Palócország - Meseország Mesemondó Verseny résztvevői között is ott vannak az egykori Abaúj és Torna vármegyéből jelentkezők. A jelentkezési ívek megtalálhatók Fábián Edit szervezőnél (paloc.videk@orangemail.sk) illetve Majdán Bélánál a balassagyarmati Polgármesteri Hivatalban (2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 12.).

3 Kiszely én, http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/024.html. (2008. január 10.)

4 Bazsó P-né, Cs. M. Szandaváralja. Vö. Limbacher 1989, 369.

5 A Csodák könyvének Váchoz kötődő leírását ld. Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent Lászlóénekei című tanulmányában, jelen kötetben.

6 Varga Lajos énekét Szent László ugratása címen teljes terjedelmében közli Hetény János: Szent László király népi tisztelete — különös tekintettel a ponyva-nyomtatványokra és a Karancs-hegyi népi emlékezetre című tanulmánya jelen kötetben.

7 Szendrey 1921,130-131; Fejős 1985,1.114-115; Magyar 1998, 79-80,116,287; Frics-Varga 2007, 236; Majcher Tamás régész szíves közlése; Tóth György (1906-? Budapest), Szanda; Pál Mária kántor Hont; és vö. Limbacher 2002, 163.

8 Bálint Sándor a szöveget kántori fikciónak véli vagy tréfás úri, papi kitalálásnak. Azonban ha volna is eseüeg üyen közvetítés a szöveg alakulásában, az nyilvánvaló, hogy a palóc népi vallásosságot képezi le.

9 Továbbá: http://www.bucsujaras.hu/debrod/galpeter.doc. (2008. március 1.)

10 Trizna Lajos (Miksi, 1941—) Balassagyarmat, Mártírok u. 2.

11 Bosnyák Sándor gyűjtése 1992. Ld. Magyar 1998, 191.

12 http://www.verebely.hu/biktop.html (2008. február 24.) 1925-1928. évek.

314