Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN lenlegi templomot 1490 körül építtette, a korábbi épület fölhasználásával. így maradhatott meg a Szent László legenda öszszes jelenete a templomhajó északi falán a várjelenettől a csata forgatagán, az üldözésen, birkózáson és a kun lefejezésén át László megpihenéséig. A falképek a XIV. század végén készültek, egyedül az indító várjelenetet festették a XV. század elején. A falképciklust érzékelhetően áthatja egyfajta markáns (köz)népi hangulat. A középre festett, stilizált levelekkel ékes fa alighanem a mitikus világfa, az egymásra festett lovak valószínűleg a táltosküzdelmek emlékét őrzik. Az elrabolt leány paraszti viselethez hasonló egyszerű mintájú hosszú ingben látható. Mindez arra utal, hogy az alkotó a Szent László legenda és hagyomány népi változatát ismerhette. A többi legendaábrázoláshoz képest új vonás a lefejezés jelenetében, hogy a kun imádkozva térdel a király előtt, miközben a leány a halálos csapásra készül. (Magyar 1998, 30; Limbacher 2003, 32-33.) Az egyházi művészetben a leg(köz)népibb műfajt talán a templomi lobogók és zászlók jelentik, mert a vászonra festett olajképek, hímzések készítői általában anonim, egyszerű mesteremberek voltak. Az egri gombkötőcéh 1790-ben készült és a Dobó István Vármúzeumba került zászlaján hátul középen aranyozott barokk kartusban látható Szent László király kék zsinóros ruhában, vállán piros hermelinpalásttal, fején ékköves koronával, körülötte dicsfény. (Magyar 1998,28.) 2007 Magyarok Nagyasszonya ünnepére a környékbeli falvakból zarándok-csoportok érkeztek a szentkúti búcsúra. Az általuk hordozott Szent László lobogón szent királyunk talpig vértben és szintén vörös palástban látható, a vízfakasztása eredményeként látható forrás mellett. Másik attribútuma, a bárd is megjelenik kezében. (31. kép) Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a templomablakok üvegképeit, melyek figurális kialakítása többnyire az elmúlt évszázadban terjedt el. E műfaj egyik legelterjedtebb témája országosan is a magyar szentek megjelenítése. Ezt láthatjuk a balassagyarmati szalézi templomban, Érsekvadkerten és másfelé is. (32. kép) Befejezés A térség kegyhelyeinek tanulmányunkban bemutatott vallásos mentalitásbeli rokon vonásai fölhívják a figyelmet a palóc régió témánk szerinti etnokulturális öszszetartozására. Vannak olyan rokon vonások, amelyek többé-kevésbé másfelé is elő31. kép A vizet fakasztó vitéz Szent László király a Magyarok Nagyasszonya búcsújára érkezők lobogóján. Mátraverebély-Szentkút (Limbacher Gábor felvétele) 311
