Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN 28. kép Millenniumi lelkesedés alkotta Magyar Háromkirályok oltár. Rk. templom, Püspökhatvan, 2000 (Limbacher Gábor felvétele) tárképét látni, két oldalt a párnán zárt koronát tartó István és a bárdot markoló László alakja. Királyszentjeink itt is Szűz Máriához kapcsolódnak, aki megkoronázása közben tűnik föl az oltároromzat által közrefogott ablak üvegfestményén. Mezőszemerén (Heves m.) szent királyainknak részint községi áldásadó szerepük lehetett — erre utal rokokó kőszobraiknak templomi külső oromzatra helyezése —, részint a község és a haza Szűz Mária oltalmába helyezését célozhatták, mert a templom titulusa Sarlós Boldogasszony. Losonc (egykor Nógrád vm., ma Lucenec, Szlovákia) 1783-ban épült Sarlós Boldogasszony templomában is e szellemiséget figyelhetjük meg. Az oltárképen Mária találkozását látjuk Erzsébettel, két oldalt szent királyaink. (29. kép) István és László szobra föltűnik Dorogháza (egykor Heves m., ma Nógrád m.) Szentkereszt, illetve kálvária főoltárán is. Amint a kereszten függő Jézus János apostolt Szűz Mária fiának rendelte, és Máriát János anyjának (Jn 19,26-27), úgy ez összefüggés kiterjesztésével a magyar szent királyok és általuk a nemzet is a Szent Szűz gyermekévé, és 0 a Magyarok Nagyasszonyává válik. Szent László festménye megjelenik a szécsényi (Nógrád m.) ferences templom Fájdalmas Anya oltárán is, valamint a gótikus sekrestye egyik zárókövén. (Dercsényi 1954, 375., 377; Dercsényi-Voit 1972, 696., 478., 482; Dercsényi-Voit 1978,48-49., 423-424., 647., 649., 680; Limbacher 2002, 174-176) Rozsnyó ferencrendi Szent Anna főoltárán mintegy a serdülő Máriát is magyarok oltalmazójává avatja a két oldalt ábrázolt Szent István és Szent László. Az oltáralakok a Krisztushoz vezető út különféle aspektusait képviselik: Szent Mihály a gonosz legyőzőjeként, Anna és Mária az emberi leszármazás útjaként, István apostoli életművével, László, mint a keresztény haza védelmezője és a pogányság 309
