Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN tája. A festmény egybe vetíti a török háború kronológiai idejét a mennyei pártfogók szent időbeliségével. A ténytörténet szerint ugyan Szent László nem élt Szent István és Szent Imre korában, és egyikük sem volt jelen Szűz Mária földi életében. De a szent időbeliségben egymásra vetül a magyar szent királyok élete, és mintegy a magyar háromkirályokként együtt ajánlják föl a koronát a Boldogasszonynak és a megváltó Kisdednek. Imre a liliom által külön szűzi tisztaságát, László a harci kellékeire mutatva keresztény vitézségét is a Madonnának ajánlja. Ez a nemzeti mitikus idő, államiságunk misztikus kezdete. Túláradó malasztja a legnagyobb szükségben, a törökdúlás idején is oltalmat jelent a felajánlást elfogadó Patrona Hungáriáé által. Feldebrő Szent Márton temploma szentélyében is megtalálható az országfelajánlás falképe. Bélapátfalva (egyaránt Heves m.) ciszterci apátsági templomának 1748-ban készült Szent Imre oltára is voltaképp ebbe a vonulatba illeszkedik. Mert bár Imre az oltár hangsúlyos tituláris szentje, az oltárképet Szent István és Szent László szoboralakja fogja közre, a festmény fölső részében pedig az isteni gyermekét tartó Boldogasszony tűnik föl. Nógrádsipeken az 1713-ban emelt Szent Imre templom oltárán is így voltak láthatók a magyar háromkirályok az 1960-as évek liturgikus reformjáig.38 A gyöngyösi (Heves m.) Szent Erzsébet templom főoltára Erzsébet, László és Imre alakjával a Krisztusért minden áldozatra kész magyar szenteket állítja a hívek elé, és István, Imre, Erzsébet képei a szószéken valamint harangjai a toronyban az Árpád-házi szent elődök példáját és erejét hangsúlyozzák, amely még a vihart is oszlatni képes. Zabar (egykor Gömör vm., ma Nógrád m.), Sírok, de valószínűleg Domoszló és Bükkszék egyaránt XVIII. századi szobrai, a barokk magyar díszruhába öltözött Szent István és a páncélban álló Szent László oltáralakként együttesen képviselte a magyar szakralitást. Bükkszentmártonban (egyaránt Heves m.) viszont az egyébként nemzeti karakterű oltáron Szent László szoboralakja a Rappon megfigyelt áldozatos keresztényi szerepvállalásra emlékeztet. Az oltárképen kuruc vitézként megjelenő Szent Márton a keresztényi áldozatos szeretetet mintázva megosztja palástját a koldussal, aki voltaképp a festményen fönt megjelenő Krisztus. A kereszténység győzelméért küzdő Lászlóval átellenben Melchizedek, a bor és kenyér áldozat-előképével Krisztusra utaló főpap-király tűnik föl. Az 1803-ból való rimaszécsi (egykor Gömör m., ma Rimavská Sec, Szlovákia) templom Szent Pál megtérésére szentelt oltára két oldalán szent királyaink, mint a megtért magyarság szimbólumai tűnnek föl. (25. kép) 25.kép A Szent Pál megtérésére szentelt — nagyböjti kálvária-lepellel takart — oltár két oldalán szent királyaink, mint a megtért magyarság szimbólumai. Rk. templom, Rimaszécs, 1803. (Limbacher Gábor felvétele) 307
