Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN általában a csodás vízfakasztással együtt. Azokban a templomokban, ahol nem ő a tituláris szent, többnyire az ország fölajánlása jelenetében vagy Szent Istvánnal együtt szobor-párban látható, a Regnum Marianum eszme megjelenítőjeként. Szentkút eredetére utaló Szent László ugratásáról készített nagyméretű vászonképet Wittmann János egri festő az 1770-es években Eszterházy Károly püspök számára. A seregétől eltávolodott királyt ábrázolja, amint a hegy szélén lova patanyomából forrásvíz fakad, miközben a mennyben megjelenő és áldást sugárzó Madonnára, Magyarok Nagyasszonyára tekint. Az egri volt minorita templom késő biedermeier Szent László festményén a király vízfakasztása látható 1867-ből. E képen a mennyei kegyelmi erő kap hangsúlyt: Szent László kardjával a sziklába szúr, ugyanabba a pontba a felhők közül sugárnyaláb érkezik, és hatásukra víz fakad a szúrás helyéből. Szent László vízfakasztásának képe megtalálható a mátrafüredi (Heves m.) templomhajó falán is, emlékeztetve a helyi Benepatak eredeüegendájára. Sajátos kompozíciót figyelhetünk meg a kállói (Nógrád m.) templom mellékoltárképén. Valószínűleg a XVIII. század második, feléből való, „KARL GÁSPÁR / KK. AM. PINXIT.” jelzetű festmény alsó részén Szent László vizet fakaszt a sziklából katonái számára, s a felhők fölött ismét Szent László királyt látjuk. (17. kép) Szent István művének beteljesítőjeként megújítja az ország Szűz Mária oltalmába ajánlását, egyúttal imádságával segít a szükségben lévőkön. A festményen a felajánlás címzettjét az égbolton látható mennyei vüágosságjelzi. Olvasatunkban a fölső képrész magyarázza az alsót: az ország Mária oltalmába ajánlása, illetve fogadása tette lehetővé a pogányok ellen harcoló keresztény magyar sereg felüdülését Szent László mózesi csodája révén (2Móz 17,1-6). (18. kép) Az előtérben isteni áldásért a felhőkön térdeplő Szent Lászlóhoz fohászkodó kuruc viseletű vitéz és szűrbe öltözött öregember kapcsolja össze a kép két részét. Szent Lászlónak ez a Szent István-i művet folytató szerepe hangsúlyozódik olvasatunkban a gesztetei (egykor Gömör vm., ma Hostice, Szlovákia) Szent András templom oldalsó oltárszobrainál is, amit királyszentjeink egyforma ikonográfiái kellékei — korona, jogar, országalma, kard — fejeznek ki. (19-20. kép) A vízfakasztás jelenete látható a terbegeci főoltár festményén, valamint a mátramindszenti (egykor Heves m., ma Nógrád m.), Mindenszenteket ábrázoló főoltár egyik szoboralakzataként is a XVIII. század derekáról. (Dercsényi 1954, 236., 266; Dercsényi-Voit 1972, 250-251; Dercsényi-Voit 1978,155; Limbacher 2002,162.) 17. kép László király országfelajánlása és vízfakasztása. Mellékoltár, r.k. templom, Kálló (Limbacher Gábor felvétele) 303
