Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN tudott elmenekőnyi a kunok elől. Aztán azt mondta Szent László, azt mondja: <Ha győzünk, a vőgyben templomot építünk. > Hát az a Szent László-beli templom a mátraverebélyi templom, akkor építette.”11 A monda első fele a szentkúti Szent László ugratására utal, a második fele pedig a váci legendán alapul. Szentkút térségében Szent László emlékezete, mint komplex hagyományvilág hamar leépülhetett egyes mondái elemek egymástól többnyire független számontartására. Ámbár ezek a motívumok, mint a Szent László ugratása, hasadék, vízfakasztás, sziklába enyésző nyomok, nagyrészt máig szívósan tartják magukat a palócok tudatvilágában. (Magyar 1998, 80., 84.) A leépülés döntően annak következménye, hogy a kegyhely fő alakja és a búcsújárás indítéka a középkor óta a Boldogasszony. Szent királyunk, mint az ő pártfogolt szentje, másfelől, mint Szűz Mária legbuzgóbb híve, az itteni kultusz példaképként tisztelt mellékalakjának számít. Ez tükröződik a kegytemplom és gyóntatóudvar berendezésében, valamint a tornyokban lévő harangok esetében is. A gyóntatóudvar Magyarok Nagyasszonya képének két oldalán látható Szent István és Szent László festett szobra. (5-6. kép) A kegytemplomban a két mellékoltár Szent Ferencé és Szent Annáé, a főoltár a Szentkúti Szűzanyáé, Szent Lászlót a szentély mennyezetén láthatjuk, amint vizet fakaszt a sziklából. (7. kép) 5. kép Mária a gyermek Jézussal mozaikképe, kétoldalt Szent István és Szent László szobra. Gyóntatóudvar, Mátraverebély-Szentkút (Limbacher Gábor felvétele) 6. kép Szent László király festett gipszszobra a gyóntatóudvari oltárról. Mátraverebély- SzentkútfLimbacher Gábor felvétele) 289
