Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Hetényi János: Szent László király népi tisztelete - különös tekintettel a ponyva-nyomtatványokra és a Karancs-hegyi népi emlékezetre

ARRABONA 2008.46/1.

TANULMÁNYOK

Bűne bánatján, Segedelme légyen Néki Lászlótól, könyörög, ’s tapasztal Hirtelen Mennyből segedelmét, írnél Szája helyén van.

Sánta, vak, poklos, süketes, mirigyes Láb, Szem’ ín, fül’ tag’ nyavalyáiból mentt:

Tart azért Téged maga szenti közzt az Római Szent szék.

Az szerencsétlen Török háborúban Győr szerencsés volt, Koponyádat ingyen Nyerte Váradról. Örömünket ez nap

Hirdeti nyelvünk.

Dög-halált űzött be gyakorta tőlünk Közbenjárásod magas Istenünknél:

Nyerj esőt száraz napokon, ’s ha szükség,

Tiszta üdőt is.

Szent Király! Szálljon mi reánk egekbül;

A’ midőn Téged szoros ügyeinkben Szent ereklyédhez folyamodva kérünk,

Mennyei áldás.”1

Az alábbi imádság már valódi ponyva-külzetű nyomtatványból származik:

„Imádság. Oltalmad alá folyamodunk Istennek sz. Annya, Magyarok Pátrónája, Országunk örökös királyné Annya, Boldogságos szűz Mária!...

Emlékezzél meg... szent Istvány első Királyunkról...

Tekintsd sz. László Királyunk buzgó indulattyát, mellyel te hozzád viseltetvén, az egész Magyar Nemzetnek szívében Te tiszteletedet örökösen béplántálta, hogy más Nemzetek is ara felgerjedvén, Anyai jóságodról emlékeznének és azt méltó képpen tisztelnék.”2

Mátraverebély-Szentkút és Szent László kapcsolata

Szent László király tisztelete a Szűz Mária-kegyhelyek közül talán Mártaverebély-Szentkúttal (Nógrád vm.) kapcsolódott össze leginkább. Varga Lajos (1855— 1909) jászárokszállási búcsúvezető „szentember”, énekszerző annak a kornak országszerte egyik legismertebb vallásos ponyva-szerzőjeként vezette a zarándoklatokat. (Varga életéről bővebben: Lugossy 1998, 51-67.) Művei főként a palócok és jászok között terjedtek, fő műve a Verses Szentírás (Eger, 1899-19265) volt (Bálint 1942,32-34.), amelyben Szent László jó néhány legendáját is megénekelte.3 Varga Lajos A mátraverebélyi szentkúti völgy lilioma című, 1900 táján megjelent írásában a nevezett Szentkút Szent Lászlóhoz fűződő eredetét, és máriás jellegét egya270