Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent László-énekei
ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK Olaszfalui Énekeskönyv- Kántorkönyv, Olaszfalu (Veszprém vm,), 1824. Kéziratos tulajdonos-bejegyzés: „Michaelis Kleschitz Preceptoris in Olaszfalu Anno Christi 1824.” Dallam: Kővári 13. kotta (Tárkányi-Zsasskovszky 18742, 3 1 0.) Az Olaszfalui énekeskönyvet kaptam Jászalsószentgyörgyön (Szolnok m.), 1974. február 16-17-én Koppány János esperestől. Számozatlan, kiemelt iniciálisokkal, ornamensekkel díszített, helyenként kottás keményfedelű kötet: 24 x 20 cm, gerincének vastagsága 3 cm. Az éneket betűhű lejegyzéssel közlöm, kivéve a hosszú ő-t, amely nála „o”, rajta két pont között a vessző. Az ének népszerűségét jelzi, hogy mind népi kéziratosokban, mind ponyvákon és ima-énekeskönyvekben több-kevesebb eltéréssel megtalálható, pl. a kéziratos Egervári énekeskönyv (XIX. sz. eleje) lapjain.9 Talán a forrás Füskuti Länderer Mihálynak 1785-ben Pesten megjelent Énekes Könyve lehetett, amely minden bizonnyal ismert volt a kántorok körében. M. Kleschitz is forgathatta, mert sok éneket szó szerint vett át tőle. Többek között a Szent László-éneket is a 63- 65. oldalról azonos tagolással, régies hangzójelöléssel. A kéziratosok számára hasonló lelőhelynek számított Szent-Mihályi Mihály 1798-as Énekeskönyve is, amelynek 27-29. oldalán van egy, a Magyar Zoltán is említette, Debrőd községre alkalmazott változat: „Zengd, Debrőd hű népe, Szent László szentségét...” (Magyar 1998, 265.) Ezek az énekeskönyvek rendszerint a „Szentháromságnak az én életemet. ..” dallamutalással énekeltetik ezt a Szent László-éneket. Az itt közölt vers 6 szakaszon élt tovább a XIX. század folyamán, mind a kézzel írott gyűjteményekben (pl. az agyagosszergényi [Sopron vm.] Perek Horváth János 1887-es Énekeskönyvében ), mind az Orgona Hangok / Orgonahangok családjába tartozó, számtalan kiadást megért ima- és énekeskönyvekben (Égi Orgona Virágok, Lelki Vezér Orgonahangok, Orgona Virágok, amelyekből több van gyűjteményemben.) Figyelemre méltó azonban két reformkori énekeskönyv változata, amely négy szakaszosra alakította az éneket és adott esetben nagyon is szabadon kezelte: Sz. Lászlóhoz Zengd magyar nemzetünk, Sz. László érdemét, Kiben áldja lelkünk, Isten ő Felségét! Ez a’ drága Király, Tőlünk ugyan elvál, De az égből néz reánk. Ha hozzá kiált hazánk! Fejedelemsége, Csupa irgalmasság, Volt; egész élete, Keresztény jámborság! Hit dicsőségéért, Hazája javáért, Feláldozta ön magát, Emelte vitéz karját. 242
