Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent László-énekei
ERDÉLYI ZSUZSANNA EGY MAGÁNGYŰJTEMÉNY SZENT LÁSZLÓ-ÉNEKEI A hazai liturgia is őrzi a szent király alakját. Az egyik ének a Szent László-zsolozsmának himnusza, amelyet az ünnep vesperásában és laudesében énekelnek: Regis regum civis, ave... kezdősorral egy négy szakaszos költemény, amelyet elsőként Geréb László fordított magyarra meglehetősen szabadon, de szárnyalóan Üdvözlégy, ó, Istent látó, /Királyoknak gyöngye László... kezdősorral (Geréb 1948, 52-53.). A másik históriás jellegű himnikus költemény, a Salve benigne rex Ladislae... a későközépkorból, az 1470-es évekből eredeztethető. (Bizonyos tartalmi elemei nyomán biztosan 1437, azaz Zsigmond király halála után keletkezhetett.) Magyar változatát Idvezleg Kegelmes zenth lazlo Keral... kezdősorral a XVI. század eleji Gyöngyösi-kódex meglehetősen hiányosan őrzi, viszont a Peer-kódex (1526, 308-325.) teljes egészében hozza. (Madas 1992,540-542.) A minden bizonnyal magyar szerző tollából származó költemény a magyar középkor legszebb, s közvetlenül a Legenda majorral kapcsolatba hozható verse, a lovagi-vallási epika gyöngyszeme. A Salve benigne rex Ladislae... jellege folytán talán világi dallammal hangozhatott föl, Bornemisza Péter ad utalást a latin szöveg dallamára. Horváth Cyrill hosszan foglalkozik vele s latin eredetijével (Horváth 1921, 220-234.).5 E nagy értékű ének elénk vetíti azt a képet, amely több száz éves hagyomány alapján élt a népben a dicső Szent László királyról, akinek kultuszáról és országos népszerűségéről számos legenda szól. A Névtelen minorita Krónikájából pl. megtudjuk, hogyan segítette az akkor már kétszázötven éve halott király magyarjait a tatárokkal vívott harcukban, 1345-ben. Ne felejtsük: ez évben már Nagy Lajos uralkodott. Apja, Károly Róbert halálával 1342-ben lépett trónra, s nagyon is szüksége volt Szent László erejére, spirituális támogatására. Nagy Lajosnak a mariazelli kegytemplom építésében vállalt szerepe, nemzeti kegyhellyé emelése a legenda szerint összefügg Szent László egyik csodájával. E rövid történelmi áttekintéssel, a Szent László-kultusz emlékeinek fölsorolásával valójában hátteret akartam adni gyűjteményemnek a XVIII. századtól számba vehető énekeinek. Ezeket a népi gyakorlat-hagyomány őrizte meg s gyűjtési felhívásaimra kaptam őket. Volt olyan is, amelyet városban adtak postára, vagy pesti lakos hozta el, de legtöbbjük falusi felmenőik használatában volt és a kegyelet őrizte meg őket a család birtokában. S most nézzük, mi van nálam, miről számolhatok be: Bozóki Mihály 1797-es váci Énekeskönyve a 247-248. oldalon hoz egy Lászlóéneket: Isten első királyunkkal, aki frigyet kötöttél... kezdettel, hét szakasszal, némi históriás hangvétellel. Erről még lesz szó. Bősze József 1773 —76-os kéziratos énekeskönyvében Szépiákról (Sopron vm.) találtam egy három szakaszos, liturgikus igényt szolgáló éneket Dicsősséges Sz. Lászlónak, / magyar hazánk királlyának ... incipittel. Egyéb történeti kéziratosaimban, pl. az 1708-as Kenyéri, az 1731-es Vépi és az 1770-es Ivánczi énekeskönyvben nincsen Szent László-ének. Mind a három énekeskönyv Vas vármegyéből, a nagy egyházzenei kultúrával rendelkező Szombathely kisugárzási területéről származik. Előfordulnak viszont a későbbi emlékekben. Ezekről rövidesen szólok. Medgyesy Norbert országos hatáskörű kitekintése mellett elsősorban Győr környékén, a Kisalföld barokk kori énekes forrásai között nézett széjjel. (Lásd Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben tanulmányát e kötet lapjain az énekek forrásairól, elterjedéséről és a szövegek átfedéséről.) Már jómagam is tapasztaltam, hogy a dunántúli kéziratos énekeskönyvekben sajátságosán érvényesül 231
