Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: Szent László tiszteletének kutatástörténete (1977-2007)
ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK dig teljesen ismeretlen, vagy elpusztultnak hitt Szent László-emlék közlésével. (Lángi-Mihály 2006) Fehér Ildikó új eredményekre jutott a siklósi várkápolnájának második falképrétegéhez tartozó Szent László és Szent Lénárd frissen restaurált freskóival kapcsolatban. (Fehér 2007) A magyar szentek (Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent László) tisztelete szempontjából kiemelkedő jelentőségű évet Luxemburgi Zsigmond váradi temetésének évfordulójára rendezett történész konferencia zárta le Nagyváradon.50 Összefoglalás I. László korának, majd szentté avatása után viharos gyorsasággal kibontakozó tiszteletének historiográfiája, csakúgy, mint csaknem egy évezreden át töretlen tisztelete a társadalmi-politikai elit szándékaihoz, elvárásaihoz igazodott és igazodik. Ez nyomta rá bélyegét ikonográfiájára, és ez határozta meg tiszteletének jellegét is. Ez valószínűleg szükségszerű velejárója minden hasonló kultusznak, de Lászlónál különösen jól megfigyelhető. Ebben a folyamatban valószínűleg nem kevés szerepet játszottak egykori, a pogány betolakodókkal szembeni katonai sikerei, amelyek példaként szolgálhattak az éppen fenyegető külső ellenséggel szemben. Átmeg átszőtték — és átszövik — az éppen aktuális külpolitikai, a XIX. század utolsó évtizedétől pedig a belpolitikai történések, események. Szent László tisztelete magán viseli a magyar történelem — kivált a társadalom és eszmetörténet — minden nagy vállalkozásának és drámai fordulatának nyomait. Az egyes történelmi korszakok benne és rajta is tanulmányozhatók. A mindenkori politikai elit által megfogalmazott, újra- és újra átértékelt Szent László-tisztelet kezdetben csupán dinasztikus jellegű volt, amely azonban, mert jól lehetett fölhasználni és aktualizálni a nagyobb tömegek mozgatására is, fokozatosan terjedt a társadalom egyre szélesebb rétegei felé. A XIX. század közepétől megjelent a publicisztikában és a napi zsurnalisztikában is, hogy végül általánossá válva a politikai gondolkodás szerves részévé legyen. Ezen a ponton azután meg is szűnt a kutatástörténet szorosan vett tárgya lenni, s mint a társadalmi tudat része a társadalom- és politikatörténet vizsgálódási körébe került át, amely jóval túlmutat a művészettörténész kompetenciáján, ám megkerülni e problémát igazán ő sem tudja. Az áttekintett anyag alapján leszögezhető, hogy Szent László tiszteletének valamennyi rétegét bemutató, forráskutatásokon alapuló tudományos összefoglalása mindezidáig még nem született. A figyelem elsősorban a Szent középkori tiszteletére irányult és irányul ma is. Fölöttébb örvendetesnek mondható azonban, hogy az elmúlt két évtizedben erőteljes előrelépések történtek, elsősorban a történettudományban,51 az irodalomtörténetben52 és a lassan-lassan újjászerveződő, magára találó egyházi történetírásban a XVII-XVIII. század fehér foltjainak felszámolását illetően. Nyomukban az egyes korszakok Szent László-tisztelete is lényegesen árnyaltabbá vált, ám mindez az átfogó értékeléséhez még mindig nem elégséges. Kedvező jelnek mondható, hogy megindult a hatalmas mennyiségű XIX. századi emlékanyag számbavétele és publikálása, sőt történt néhány kísérlet a XX. századi képzőművészeti alkotások elsődleges föltérképezésére is. 22
