Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: Szent László tiszteletének kutatástörténete (1977-2007)
ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK sekélyesedett köztéri monumentumok sora őrzi.35Az ezeréves államiságra néhány kiemelt műemlékegyüttes (Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád) vitát kavart rekonstrukciója emlékeztet.36 A Magyar Nemzeti Múzeumban az új állandó középkori kiállításon több alkotás — részben másolat — reprezentálja Szent László országos tiszteletét.37 A témába vágó legfontosabb, és legreprezentatívabb kiállítás a Keresztény Múzeumban rendezett Magyar szentek tisztelete és ereklyéi című tárlat volt. Katalógusában Prokopp Mária és Szilárdfy Zoltán tanulmányai vetettek világot egy-egy, a Szent László-tisztelet szempontjából kevésbé földolgozott korszakra. (Prokopp 2000; Szilárdfy 2000; Szilárdfy 2001) Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria Történelem - kép című kiállítása — és katalógusa — szintén érintette Szent László tiszteletének különböző aspektusait.38 Gerics József (1931-2007), aki korábban számos alapvető tanulmányában foglalkozott a gesta Ladislai regis forrásproblémáival, (Gerics 1961, 88-112.; Gerics 1974; Gerics 1994; Gerics-Ladányi 1996) 2001-ben a krónikában olvasható Szent László mirákulumokról írt. (Gerics-Ladányi 2001) Klaniczay Gábor több éves kutatási eredményeit foglalta össze az eredetileg PhD értekezésnek készült, utóbb Az uralkodók szentsége a középkorban címmel kiadott, imponálóan bő forrásanyagra támaszkodó és a tőle megszokott gazdag és kurrens nemzetközi szakirodalmat fölvonultató könyvében.39 (Klaniczay 2000) Bár vizsgálódásai középpontjában elsősorban a középkori királyi hatalmat legitimizálni hivatott szakrális reprezentáció állt, minden korábbinál részletesebben érintette Szent László XIVXV. századi tiszteletét is. Kerny Terézia a Történelem-Kép című kiállítás katalógusába készített összefoglaló dolgozatán kívül a sümegi Városi Múzeum által kiadott Szent László tanulmánykötetben külön fejezetekben írt I. László uralkodásáról, a kerlési ütközetről és néhány dunántúli Szent László-ábrázolásról. (Szent László 2000,15-36., 37-68., 69-88.) Egy fényképalbumban pedig lehetőséget kapott Szent László középkori ikonográfiájának összefoglalására. (Kerny 2000) Szlovákiában Iván Gerát foglalkozott több résztanulmányában, majd egy alapvető szintézis részeként a kerlési ütközettel. (Gerát 1995; Gerát 1996; Gerát 1998; Gerát 2001) A hazai kiállítási kedv 2001-ben sem lankadt, sőt ebben az évben több reprezentatív külföldi kiállításra is sor került, mint az ezer éves bajor-magyar kapcsolatokat fókuszba állító passaui, a fontevraudi Anjouk Európában és a vatikáni Magyar kereszténység ezer éve címet viselő, nagyszabású tárlatok. Terjedelmes katalógusaik azonban egy-két tanulmányt leszámítva új eredményeket nem hoztak.40 2001 tudományos teljesítményei között elsőként Knapp Éva könyve említendő, amelyben a szerző az 1850 előtti, teljesség igényével összegyűjtött grafikai anyagra támaszkodva mutatta be Szent István király folytonosan változó képét, közöttük a három magyar királyszent középkori kompozícióit. (Knapp 2001) Lángi József az 1990-es években napvilágra került Szent László-ábrázolásokról írt rövid kutatási beszámolót. (Lángi 2001) Wehli Tünde a Hadtörténeti Múzeum Kard és koszorú című konferenciáján Szent László katonai viseletét elemezte. (Wehli 2001b) Barsi Ernő néhány ismeretlen népi mondát és éneket közölt. (Barsi 2001) A következő esztendőkben Lángi József és Mihály Ferenc közreműködésével tovább folytatódott az erdélyi falképek fölmérése. (Lángi-Mihály 2002; Lángi-Mihály 2004) Ugyanekkor jelent meg posztumusz kiadásban Demény István Pál (1949-2000) összefoglalása a magyar hősi epikáról, amelyben a szerző a Szent 20
