Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: Szent László tiszteletének kutatástörténete (1977-2007)
KERNY TERÉZIA SZENT LÁSZLÓ TISZTELETÉNEK KUTATÁSTÖRTÉNETE (1977-2007) László szobránál tartandó július 29-iki megemlékezés kapcsán. Az egyházmegyék a püspöki körlevél szellemében sorra jelentették meg alkalmi kiadványaikat,23 vagy más módon igyekeztek emelni az ünnep fényét.24 A nagyváradi honismereti lap a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság pályázatát közölte a már hagyományossá vált Varadinum-ünnepségek keretében rendezendő történelmi ülésszak témaköreiről.251. László halálának föltételezett helyén, Nyitrán a megemlékezéseket összekapcsolták II. János Pál pápa június 30-iki látogatásával. Több alkalmi kiadvány és tanulmány is megjelent, amelyekben szinte kísértetiesen visszacsengett az 1896-os millennium nagyszabású propagandája, de annak kétségtelenül maradandó szakmai eredményei és színvonalas monumentumai nélkül.26 Az ünnepségek gyakorlatilag beletorkollottak a következő évben megrendezett millecentenáriumi rendezvényekbe.27 Svájcban újjáéledt a Szent László Társaság. A határőrség védőszentjévé választotta, a Magyarok Világszövetsége pedig megalapította a Szent László Akadémiát. A clevelandi Magyar Történelmi Társulat és Múzeum lógója egy Szent György-ábrázolás nyomán kreált lovas Szent László-kép lett. Los Angelesben Czitó Ferenc Szent László Hírnök címmel egy folyóiratot indított. Idehaza mindeközben a lágymányosi híd Szent Lászlóról való elnevezése kavart vihart, bár a névadás nem vált hivatalossá.28 Az aktuálpolitikai síkra terelődött névadási hullám mellett született néhány korrekt tudományos munka is. Ezekben az írásokban a szerzők rendszerint hangot adtak az erős politikai hátszéllel szembeni aggályuknak és néhány óvatos fönntartásukat is megfogalmazták az agyonpolitizált ünnepségsorozattal kapcsolatban, jóllehet az egy percig sem volt már kétséges számukra, hogy a napi politikába belekényszerített szakmai közélettől immár nehezen várható el, hogy objektívan ítéljen mindeme jelenségekkel kapcsolatosan. (Forrai 1995; Kerny 1995) Megjelent Marosi Ernő 1987-es német nyelvű tanulmányának, illetve akadémiai doktori értekezésének29 átdolgozott változata, amely egy külön fejezetet szentelt a Szent László-témának.30 (Marosi 1995, 67-85.) 1996-tól Magyar Zoltán néprajzkutató könyvei foglalták össze folyamatosan Szent László, Szent István és Szent Imre hazai tiszteletét a XIX-XX. században lejegyzett népmondák és kiterjedt helyszíni adatgyűjtés alapján.31 Egy kevésbé ismert és emlékanyaggal jószerével alig dokumentálható korszakot, László szentté avatásának körülményeit és Árpád-kori tiszteletének fokozatos kibontakozását igyekezett föltárni okleveles adatok alapján Kerny Terézia szintén 1996-ban. (Kerny 1996) Ebben az évben zajlott Rómában és Nápolyban a IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus is, ahol Klaniczay Gábor, Lukács Márta, Móser Zoltán, Prokopp Mária és Petneki Áron előadásai különféle aspektusból érintették e témát.32 A középkori magyarországi szentkultusz kutatásának eddigi eredményeit Tüskés Gábor és Knapp Éva összegezte.33 Az új évezred legelső éveinek fölgyorsult belpolitikai történései szintén nyomot hagytak a Szent László-tisztelet hazai kutatástörténetén. Az 1896-os és 1938-as nagyszabású rendezvényekhez hasonulni, azokat föltámasztani, illetve felülmúlni igyekvő állami ünnepségek középpontjába az államalapítás és Szent István alakja került.34 Emlékét a különösebb intenció és művészi kvalitás nélkül — pusztán néhány közismert középkori alkotást másolgatva — dömpingben gyártott és gyakorta a minimális technikai, mesterségbeli tudást is nélkülöző el-19
